Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 1.a.13.)

1958. április 18. - 1. A Művelődésügyi Minisztérium vizsgaszabályzat-tervezetével kapcsolatos észrevételek

Csukás iatván nem ért egyet a megjegyzés utolsó mondatával, mert ez ellentmondana önmagának. A bizottság csak mint együttülő kollégium Lehet bizottság. iAa a bizotts g egyik vagy másik tagjának átmenetileg távol kell lennie, ez csak szabályt erősitő kivétel lehet. Elvileg íelytelen volna másképp intézkedni.

Ládái* Miklós utal arra, hogy a mai létszámviszonyok mellett teljes .eheietlenség az együttűiés. Három tárgyból egyszerre való levizsgázás i felkészüléssel együtt két óráig tart. Minthogy egy nap maximálisan > órát lehet vizsgáztatni, ez azt jelentené, hogy egy nap csak három Lallgató szágmrlatozhaták. A Jogi ^aron ez annyit jelentene, hogy !00 napig, tehát 7 teljes hónapig kellene szágorlatoztatni, és azala/tt i vizsgáztató secmi egyebet nem csinálhatna. A gyakorlat az, hogy a zaktanár vizsgáztat, a végén összeül a bizottság, megbeszélik az eredtényeket és megvan a kompenzálás lehetősége. A vizsgáztatás bizottsági ellegét nem lehet megszüntetni, mert több tárgyból álló szigorlatok annak. Véleménye szerint nem kellene azt kimondani, hogy a bizottság em ül együtt, hanem erről a kérdésről hallgatni kellene. Olyan szerensés szöveget kellene találni, hogy ne abuzus legyen az, ami történik, zt is ki lehetne mondani, hogy a szigorlati bizottság tagjai a szigorati tárgyakból történt vizsga letétele után összeülnek és megállapiták az-eredményt. így indérekte benne lenne a szövegben, hogy nem ülnek gyütt.

roszlán Zoltán szerint a Bölcsészkaron sem lehet ezt másként megoldani.

ávid Zsigmond rámutat, hogy a vizsgaszabályzat szerint akkor kell zigorlati bizottságot létrehozni, ha résztárgyakról van szó: pl* magyar zakón magyar irodalomról és magyar nyelvészetről, amelyek együtt egy egyet adnak* A Jogi Karon az első év végén van római jogi szigorlat és ogtörténeti szigorlat. Ezeknél nincs szükség bizottság létrehozására, ért ezek egytárgyas szigorlatok.

ádár Miklós felhozza, hogy a Jogi Äaron a II. év végén már más a helyet, mert együttes szigorlat van mezőgazdasági jogból és törvénykezési egból. % nem ad együttes eredményt egy szigorlat, akkor elvesz az gyüttes vizsgázás jelentősége, mert a háLIgató súlyozza a dolgot: egyik árgyból elkészül ugy-ahogy, a másikból pedig kitünően. ~a nem ad együtes eredményt a vizsga, akkor tulajdonképpen visszavezetjük a régi rendserre: külön-külön lehet bukdácsolni, vagyis a szigorlat visszamegy a íllokvium színvonalára. A kettő között a tartalmi különbség az, hogy zigorlatnál az egész anyagot egy bizonyos áttekintséről tanúságot a dva jyütt kell tudni és nem tárgyanként egyenkint. Itt nagyon helyesen bi- Dttság állapítja meg, hogy a jelölt ismétel vagy valamely tárgyból 5tvizsgázhatik. Nem kell félni attól, hogy ha nem ül együtt a három Lzottsági tag, akkor az nem lesz bizottság. Az egész jogi kari tanterv *ra van épitve, hogy a szigorlat megfelelően csoportosított tárgyai- 51 egy osztályzat kerekedjék ki. A szigorlat olyan átfogó vizsga, aely együttes ismeretekről való referálást, tehát nehezítést jeéent.

>st annak elérése a pőfrbléma, hogy a szigorlat egységes elbírálás alá írüljön.