Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 1.a.11.)
1955. szeptember 30. - 1. Az országos-rektori és dékáni értekezlet anyagának megtárgyalása
- 8 /László/ Talán még fontosabb az az előttünk álló feladat, hogy módszereket dolgozzunk ki arra, hogyan lehetne az egyes tudományágak oktatásában a marxista-leninista filozófiát, világnézetet az eddiginél jobban érvényesíteni. Ennek a kérdésnek a különböző tudományágakban való gyakorlati^megoldására igen fontos kisárletek, referátumok vannak készülőben. Nagyon fotos, hogy az ezek körüli viták a KV,-határozatok szellemében fóliának le. Ha ezt elérjük, akkor elérjük azt a célt, amely az egyetem legfőbb becsvágya kell** hogy legyen: országos horderejű ideológiai fórummá tudjuk tenni egyetemünket, karainkat ás egyes tanszékeinket, akármilyen jellegű, országos jelentőségű ideológiai kérdésekben. A KV. által megállapított^bajók még alakosabban szüntethetők * meg, ha nagyobb igénnyel és nagyobb nehézségek vállalásával az országos perspektívát is meg tudjuk oldani. Komoly központi kérdés, hogy a munkás-paraszt származású hallgatókkal, ill. oktatókkal való foglalkozás, ezeknek felfejlesztése, az uj szocialista értelmiség kialakítása ás megszilárditása terén mik a feladataink. A KV.-határozat utal arra, hogy egyes karokon sokalják a munkás-oaraszt származású hallgatókkal való foglalkozást. Minthogy bizonyára egyetemünkön is vannak ilyen jelenségek, ezekkel szembe kell fordulnunk, de ahelyett, hogy mindjárt adminisztratív intézkedéséhez nyúlnánk - amelyekhez, mint Rákosi elvtárs mondotta, csak legvégső esetben szabad nyúlnunk, - próbáljuk ennek a problémának az egész jelenlegi magyar társadalom helyzetében való fontosságát történetileg felmérni. Az 1848 előtti években a nemesi értelmiségnek plebejus, népi elemekkel való felfrissülése nagy lendületet adott, olyan periódus következett, amely az 1848-as forradalomhoz vezetett el. A felszabadulás előtti évekig terjedő periódusban az értelmiségnek ez a felfrissülése egyre nehezebbé vált. Ha az 1868. évi oktatásügyi törvény még olyan különféle iskolaformákat próbált felállítani, amelyek a legalsó értelmiségi értegeknek a felsőkig való feljutását lépcsőzetesen, egyenletesen próbálták biztosítani, - a Horthy-korszakban ezt a lépcsőzetesé séget mesterségesen megszakították, mégha ez a lépcső önmagában célhoz vezetett volna is, ugy^hogy a nápá rétegekből az értelmiség körébe való felemelkedés hihetetlen áldozatot igénylővé vált. így a magyar értelmiség teljesen belterjes életet^ egészségtelen fejezetet jelentett. Ha nem is szocializmust építő, hanem polgári demokratikus formában élnénk, a magyar^értelmiség felfrissítésének kérdése akkor is égető probléma volna. Azok a professzorok tehát, akik ezt a kérdést örömtelenül vagy bizalmatlanul nézik, gondoljanak erre. Egy uj értelmiség kialakulása^történelmileg fontos, sürgető és elkerülhetetlen szükségszerűség számunkra. Azok a tanszékvezetők, akik nem szívesen nézik ezeket a feladatokat, ha egy kicsit^ végiggondolnák a magyar történelmet, több szenvedélyt éreznének az ebben a nagyarányú, értelmiséget teremtő tervben való közremükodeshez. Az oktatók szármázáecegyeteműnkön 1953 és 1955 között csak módosult a ip^nkás-oaraszt származású káderek javára, ^en* nH?SÍeSeí' csak ^-ot tettek ki és az osztályide-SZam? “Rosszé 4 ^"kal csökkent. Itt országos van.iak. A-ülönböző híresztelések keringtek leválásokról, szűrésekről, stb. ilyesmiről szó sincs, és bármiféL
