Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 1.a.11.)
1956. június 15. - 2. Az egyetemi kultúrmunka félévi értékelése. Az egyetemi napok tapasztalatai
BESZÁMOLÓ az ELTE Központi Együttesének tevékenységéről /1956;~ márciustól május 12-ig /. I. Az 1956. március és junius havi értekezlet jelentősége, II. A központi együttesek eredményes részvétele a Kilián-* és az országos kulturversenyben. III. Az együttesek első önálló műsora az egyetemi napokon. IV. Az ország első egyetemi kultárházának felépítése. V. A következő év főfeladotai. I. Az 1956. március és júniusi dékáni értekezlet jelentősége. A márciusban tartott dékáni értekezlet megtárgyalta az egyetemen folyó kulturális tevékenységet. A vita tárgyát az képezte, van-e szükség a különféle csoportokra és érdemesbe fenntartásuk érdekében áldozatokat hozni. A döntést megnehezítette az, hogy szakítani kellett az elmúlt évek szűk, provinciális jellegű programjával és az egész egyetemet mogábafoglaló széles perspektívát kell kidolgozni és megvelősitcni anélkül, hogy ötéves tervünk népművelési koncepciójia rendelkezésre állana. Hosszas mérlegelés után az értekezlet úgy döntött, hogy a kezdeményezést támogatni kell, hadd bizonyítsa be ez az elgondolás a csoportok munkáján keresztül életrevalóságát. Az értekezlet egy alulról jövő kezdeményezést részesített támogatásban átmenetileg. Ugyanezt v kérdést hasonló eredménnyel tárgyalta neg a pártvégrehajtóbizottsága is. Ezen döntés óta a csoportok számára mindössze két és fél hónap állott rendelkezésre, hogy az uj elgondolás megvalósítása során képessegeinkből valamit mutassunk. A junius 15-i tanácsülésnek fő feladata —.a korábbi ?thctározás kapcsán - eldönteni: hogy az Egyetemi Tanács kész megkezdett munkánkat az eddiginél fokozottabb támogatással a teljes kibontakozásig előresegíteni. Másrészt hajlandó-e az eléggé szenvtelen egyetemi közvélemény jóindulatú, fokozottabb érdeklődését munkánk iránt felkelteni, ezen keresztül széles támogatást biztosítani, elsősorban oktatóink aktivizálásával, s‘ezzel munkánk tömegbázisát növelni. Ezzel a merev elzárkózással érdemben kell foglalkozni. Ugyanis 0 mögött fel kell ismerni azt a sokak által ma is tartott szektáns véleményt, hogy a kulturális tevékenység a politizálás elutasítását jelenti minden esetben. Ennek 0 tarthatatlan— ma is nem egyszer megnyilvánuló - felfogásnak szerintem az a következménye, hogy~ . ötéves tervünknek nincs népművelési programja, egyetemünknek is csak most alakul ki tervszerű kulturális tevékenysége, stb. Hisszük azt, hogy az Egyetemi Tanács.az eddig elért szerény eredtörekvőkben felisaert egy olyQn erőt éa eszközt, inní átlaghallgató - a többség - igen alacsony áltaho^18 “»^H'segi^fclnvonaianck^nelésáre Js idővel talán srra is, nyújthat nasyatlVÖSZet fejlődése számára is hasznos topasztalato tokát