Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 1.a.11.)
1956. június 15. - 2. Az egyetemi kultúrmunka félévi értékelése. Az egyetemi napok tapasztalatai
[55-83/1956 /Kivonat./ JBGYZÖXÖlttT z Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának ékáni Hivatalában 1956. "május 2í>-ái tartott szakbizottsági üléséből. Jelen voltak: Pais Dezső egyetemi tanár/ mint a bizottság elnöke Hadrovics László egyet, tanár, mint a bizottság előadója* Kniezsa István egyet, tanár Mollay Károly egyet, docens Herman József dekánhelyettes, egyetemi docens, mint a bizottság tagjai. Az Oktatásügyi Közlöny 1956. május 1-i^számában meghirdetett igyetemi docensi állásra a Szláv Tanszéken két pályázat érkezett, ingyal Endréé, oki a debreceni Kossuth-egyetemen a Magyar Irodalmi Intézet tanársegédes és Sipos Istváné, aki Karunkon a Szláv Tanszék adjunktusa, • Hadrovics László előadó ismerteti a két pályázó életrejzát, tuliományos munkásságát, pedagógiai és társadalmi működését. Angyal Endre /született 1915-ben Pozsonyban, anyja^neve Kürschák Franciska/ iskoláit Pozsonyban, Körmenden, Nagykanizsán és Budapesten végezte. Budapesten érettségizett 1933-ban ás a budapesti egyetem^bölssészettudományi Karán 1941-ben szerzett tanári oklevelet magyar és lémet szaktárgyakból« Közben többször járt külföldön, Csehszlovákiában, Németországban, Olaszországban. Mint középiskolai tanár 1940 óta Budaié sten, Pécsett és Debrecenben működött. 1948-ban r debreceni egyetem magántanárává habilitálta a "magyar irodalom dunevölgyi kapcsolatai" limü tárgykörből. 1953-ban felmerült annak gondolata, hogy a lipcse?i Carl Marx-Universität szlavisztikai tanszékén kap beosztást. Ez azonban nem következett be. 1953 óta a debreceni Kossuth-egyetemen mint a áagyar Irodalmi. Intézet tanársegéde világirodalmat ad elő. Angyal Endrének igen széleskörű irodalmi munkásságában nagyjából lárom kört lehet megkülönböztetni. Az egyik általános irodalmi ^érdeklődéséből adódik és a magyar, orosz, szlovák, cseh, lengyel, délszláv, oolgár irodalmak legkülönbözőbb termékeivel foglalkozó ismertetések, kritikák, informatív cikkek alakjában, jelentkezik. A másik kör az irodalmi barokk-kai, közelebbről a szláv barokk-kai foglalkozó dolgozataiból adódik s a harmadik egyes szláv filológusoknak, mint Dobrovsky, Asbóth, Jsgic, Murko munkásságát ismertető cikkeiből áll. A pályázó tudományos érdeklődése nem abba a tárgykörbe vág, amelyre a pályázatot kiírták. Angyalnak leggyengébb oldala a nyelvészet és nem valószinü, hogy ennek oktatását kellő színvonalon el tudná látni. A szlovák és cseh irodalom oktatására pedig a tanszéknek van docense. Sipos István /született 1912-b Erzsébet/ szülei szegényparasztok vo náziumot Csehszlovákiában jeles ered Károly-egyetem bölcsészeti karára ir szakra. Itt szerzett tanári diplomát cvar intézet könyvtárosa lett, 1937- lanárnak. Itt írta meg értekezését szlovák nyelvére" címen, amellyel IQ torátusfc szerzett. Rimaszombatból ke háború alatt katona volt, 1945 eleje egy ideig Miskolcon működött mint ko alkalma, hogy a bükki huták és hámor za. 1949-ben az Országos Neveléstodo megszűnte után az Oktatásügyi Minisz ködött. 1952 márciusától aspiráns vo c gyetemünk Szláv Tanszékén, 1955 ofct disszertációját, melyben a bükki hűt on Mihályiban, anyja neve Peti Itak, ma szövetkezeti tagok. A gim"ánnyel végezte. 1932-ben a prágai atkozott be magyár-csehszlovák . 1936-ban az ottani egyetemi maben Rimaszombatra került gimiláziumi A magyar nyelv hatása Alsómihályi 39-bu.n a budapesti egyetemen doksőbb Kassára került tanárnak. A a fogságba került. Hazatérése után llágiumi nevelő tanár. Ekkor nyilt )k szlovák táj szólását tanulmányozmányi Intézethez került, majd ennek tórium nevelésügyi főosztályán mü- 955 márciusa óta adjunktus 1— -------kandidátusi lovak nyeÍv j árá 3 á t éberében megvédte ák és hámorok szí
