Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 1.a.11.)

1955. szeptember 23. - 1. Az 1955/56. tanév egyetemi munkatervének megtárgyalása

22 / tóBSlÚ / V. nélkül nem lehet végezni. Az oktatómunka éppen a nevelő erőnek lesz híján, ha a tudományos munkából fakadó érdeklődés szemve­­délye nem lesz mögötte. Teljesen mechanikus, hamis és az egye­temekre nézve gyilkos elképzelés volt az, amely a tudományos munkát száműzni kivánta , külön kivánta csoportosítani és az egyetemet oktató gépezetnek képzelte el. Eszel a súlyosan veszé­lyes felfogással szakitanunk kell-» fagyon örül, hogy az egyetemi munkatervben is, de az egész egyetemi közösségben is a tudományos munka igénye ilyen komolyan lép fel. Ez az igény meg^volt eddig is, de hiányzott a számonkérés, a sürgetés és az egyetemen élő állami és egyéb szervek serkentő, számonkérő faukciója. A rektor ezt a lehető legnagyobb mértékben szeretné majd életrehivni. Ami a kiadványokat illeti/az ezekkel kapcsolatos terveket valóra kell váltani. Kétségtelen, hogy a papir felhasználása nem mindig helyesen* történik. Lehet papirt találni erre a célra. Nagyon'örül Meisel elvtárs Ígéretének, akit majd szaván fog az egyetem a mi­nisztérium papirkontingensét illetőleg és a rektor ezeknek a kiad­ványoknak anyagi fedezetét - ezt felelősen Ígéri - elő fogja te­remteni. Az évkönyv folyamatos megjelenését a legszilárdabb hatá­rozatként kell tervbevenni. 9 Lengyel rektorhelyettesnek az egyetem gyakorló iskolájára tett megállapítása és kritikája nagyon komolyan, veendő. á rektor ezt programjára fogja tűzni és az egyetemi vezetésnek az egyetemi mun­katervben az ezzel az iskolával való foglalkozásnak komoly helyet kell biztosítania. Léderer elvtársnő gondolatával egyetért mind a tudományos profil, mind a segédtudományok fontossága kérdésében. Fiatal kádereink ép­pen a történeti és irodalomtörténeti segédtudományok elhanyagolása miatt néha nagyon bizonytalanok és tudományos kutatásra néha csak­nem képtelenek. A segédtudományok kérdését a rektor az egyetem tu­dományos programjában kialakítandó és fejlesztendő problémának te­kinti. Ami a politikai nevelést illeti, a Mód elvtárs által felvetett meg­oldás biztosítaná azt az igényt, amelyre Léderer elvtársnő utalt. Erre vagy a félévi munkának, vagy a kar, vagy egy részletoktatási kérdés megvizsgálásánál állandóan figyelemmel kell lenni. Fuchs dékán elvtársnak válaszolva kijelenti, hogy az egyetemi Almanach kérdését szintén nagyon foltosnak érzi. Hogy életünk annyi­ra széttagolódik, hogy egyes karok nem tudnak eleget egymásról, hogy valósággal nem tudunk egyes karok tanszékeiről és professzo­rairól, hogy alig tudunk egymás munkájáról és éppen ezért hiány­zik tudatunkból az egyetemi egység gondolata, - ez az egyetemi Almanach hiányára vezethető vissza. A tanrend, és az Alamanch kér­dése egyesítendő lenne. Willert Andor megjegyzi, hogy jövőre lehetséges lenne a kinyomta­tás . Lengyel Béla közli, hogy a Mat.Fiz.Kém. karon van tanrend, azt hiszi, sokszorosítva..A tanrendi kérdés tehát mint első lépés már meg is valósult. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom