Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 1.a.11.)
1956. április 6. - 3. Az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karának jelentése az 1955-56. tanév II. félévének munkájáról
- 27 -/László/ A politikai nevelőmunkáról szóló részben valóban jobban lehetett volna elemezni a dolgokat. Kardos elvtárs kijelenti, hogy ha a Tanács helyesnek tartja, szivesen kiegészítik a jelentést avval, hogy a különböző tanszékeknél ebben a tekintetben milyen kezdeményezések voltak. A nacionalista és klerikális hangok^tavalyhoz képest nem szaporodtak. Ezeket azért nem emliti a jelentés, mert ezek politikai jelentésbe valók. A karon a nacionalista reakció tekintetében súlyosabb a helyzet, mint a klerikális reakció tekintetében; a lányoknál inkább az utóbbi, a fiuknál inkább az előbbi tapasztalható. A Tolnai elvtárs negyedik kérdésével való foglalkozást pótlólag szivesen beleveszi a jelentésbe. Ebben a tekintetben igen komoly előrelépések történtek és a tudományos diákkörök egész sorában a munkásparaszt hallgatók a legaktivabbak. A nagy tanszékek problémái tekintetében a kari vezetésnek is hibája, hogy nem érdeklődött kellőképpen, de más szervek is követtek el hibákat. A magyar irodalmi oktatás módszereinek és helyzetének vizsgálata hónapok óta folyamatban van, megtárgyalták az OM-ben, legutóbb kollégiumi ülésen is, Kardos elvtárs azonjá&h. sem az anyagot nem látta, sem a kollégiumi ülésre nem hivták meg, pedig lehetetlen dolog, hogy a kár dékánja ne kapjon tájékoztatást. Az erre vonatkozó kritika Írásban igen éles formában megtörtént. A két pártalapszerv jelenlegi vezetőségét sem informálták az anyagról. Mindez élesen ellentmond a kollektiv vezetés elvének. A kar ezekről a rektor elvtársnak Írásban már közléseket adott, azért nem szerepelnek a jelentésben. A'hallgatók általános műveltségével nincs megelégedve a kar, de a kultúrterem otthonszerü működése 1-2-3 év alatt remélhetőleg komoly javulást fog eredményezni. Ami azt illeti, hogy éppen a legtehetségesebb munkás-paraszt hallgatók nem érzik magukat jól az egyetemen, ezen a téren nemcsak a vezetés és a kulturális munka, hanem a tanszékek is sokat segíthetnek. Ha őket itt olyan M jövevényeknek " tartják, akik támogatásra szorulnak, nem pedig az ország gazdáinak, akkor természetes, hogy nincs meg a biztonsági érzésük. Mi - folytatja Kardos elvtárs - a régebben kialakult biztonsági érzést tartjuk igazinak, de ezt még nem értük el, a régi ps’trg már nincs meg, az uj pedig még nem érkezett el, de minden erővel igyekszünk előmozdítani. Amit Bóka elvtárs a diákkörökről mondott, az arra int, hogy jó lesz megint erőteljesen szétnézni ezen a téren. A diákkörökben két-három hónappal ezelőtt igen élénk tevékenység folyt, az idegennyelvi diákköröknél most is igy van, a figyelmet azonban nyilván a legfontosabb tanszékekre1 kell koncentrálni. Kardos Tibor szerint a szakdolgozatokra meg kell adni a meghosszabbítást, a nála összegyűlt aktíva azonban úgy vélte, ho£y ez újabb határidőtullépésre adna alkalmat. Tehát meg kellene tartani a mostani határidőt, s az idejében be nem adott szakdolgozatokat a tanszékek saját bírálati idejük rovására kezelhetik. Itt a LISZ-nek és a pártszervezeteknek hatékonyan közbe kellene lépniük. Esetleg több fázisban kellene megkövetelni a szakdolgozatok beadását. / Bóka László : Ez a terv: a III. év végére bemutatja a teljes bibliográfiát, a szakdolgozat vázlatát és két kidolgozott fejezetet majd a IV. év végére beadja a teljes szakdolgozatot./ Kardos dékán szerint kis szakokon könnyű a helyzet: elkezdik a szakdolgozatot a II. éven,sagy a III. év elején és félévenkint kötelesek bemutatni, hogyan haladtak előre; nagy szakokon azonban súlyos a helyzet.
