Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 1.a.11.)
1956. április 6. - 3. Az ELTE Nyelv- és Irodalomtudományi Karának jelentése az 1955-56. tanév II. félévének munkájáról
20 -/László/ III, napirendi pont: Kardos Tibor dékán az Írásos anyaghoz hozzáfűzi: Amit a kétszakosság következtében a hallgatóinkra nehezedő nyomásról irtunk a jelentésben, az azóta fokozódott és arra kényszerit bennünket, hogy újabb és újabb memorandumokkal kérjük az OM-et, hogy az ötéves képzés ügyében jóindulatúan és kedvezően döntsön. A tanulmányi osztályról legújabban befutó jelentések arra mutatnak, hogy a hallgatók kénytelenek racionalizálni óralátogatásaikat és az unalmasabb vagy kevésbé jelentékeny órákról "testületileg** távolmaradnak, hogy azalatt készülhessenek, mert olyan arányú vizsgák várnak rájuk, hogy aligha fogjuk tudni az évet jól befejezni, ha a jegyzeteket nem csökkentjük és az OM nem ad erkölcsi segítséget ahhoz, hogy legalább 40-10 ^-os csökkentés legyen a jegyzetekben és esetleg akár a tankönyvekben is, mert a hallgatók nem bírják a munkát. A tudományos diákkörökről szóló részhez hozzáfűzi, hogy a tavalyi 6 diákkörrel szemben most már 11 diákkör működik, éspedig igen intenziven, s ez a munka a jelek szerint még fokozódik és általánosságban fejlődésben van. Kéri a tudományos rektorhelyettest, hogy az egyetem nevében sürgesse meg egy egész sor rövidített aspirantura-kérés eldöntését. Szeretné, ha a fiatal oktatók utazásáról a kar a jövőben jóelőre értesülne, hogy megfelelően lehessen kiválasztani az illetőket. A kérdések során: Lederer Emma kérdezi, mit jelent az anyagban az, hogy **a modern francia irodalmi jegyzet Írásos vitája" ? Kardos Tibor dékán: A karon ezeket a vitákat szeretjük úgy szervezni, hogy írásban készítik el a referátumot, a korreferátumokat - ha a hozzászólásokat nem is - és csak utána rendezzük meg a szóbeli vitát. Borzsák István szerint tájékoztatni kellene a kívülállókat a kari tudományos ülésszak szervezéséről, illetve programjáról. Kardos Tibor dékán közli, hogy a program már nyomdában van. Több lemondás és átcsoportosítás után ápr. 16-án és 17-én négy vitaelőadás lesz, amelyek 3-4 órát vennének igénybe a vitával együtt. A megnyitó előadást Ortutay Gyula, mint a Tudományos Bizottság elnöke tartaná, utána Tolnai Gábor tartana előadást az irodalomelmélet és az irodalomtörténet oktatása összefüggéséről és problémáj&rál, amelyhez a magyar és világirodalmi tanszékek részéről egész sor hozzászóló lenne. Ugyanezen a napon délután Ortutay Gyula tartana előadás^?néprajz, illetve a volklór felfedezéseiről és problémáiról. Ehhez megkérnék a kar néprajzos szakértőin kívül a Zeneművészeti Főiskola egy professzorát is, hogy szóljon hozzá és a Néprajzi Muzeum egy tisztviselőjét is. Másnap délelőtt Kniezsa István Írásos előadását / ő tudnilik akkor a Szovjetunióban lesz / adná elő Hadrovics elvtárs a lengyel irodalmi nyelv kialakulásáról, amelyhez szeretnék a magyar irodalmi nyelv és a modern irodalmi nyelvek kutatóinak hozzászólását. Ugyanezen a napon délután Ágoston György tartana előadást az életkori pedagógia alapproblémáiról, amelyhez hozzászólna a Pedagógiai Kutatóintézet kiküldött munkatársa és a lélektan, valamint a pedagógia itteni művelői. Ezután a dékán zárná be az ülésszakot. A kar azt akarta elérni, hogy ez/zel a négy előadással központi és igen aktuális kérdések kerüljenek szóba.
