Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 1.a.11.)

1956. április 6. - 1. A tudományos munka helyzete az egyetemen

- 4 -/ László / z\ C félévtől kezdve megindulhasson az oktatás. Az MTA folyóiratainak megvitatásakor megdöbbentő volt az a szinvonalbeli különbség, amely a régebbi finn-ugor nyelvész-nemzedék és a legfiatalabb nemzedék cikkei között mutatkozott perspektiva, koncepeió és a megirás mód­ja tekintetében. Ezen a területen esztendők óta nincs egységes tu­dományos irányítás. Volna olyan személy is, akivel a finn-ugor ok­tatás megoldható lenne. Vannak olyan tudományszakok, amelyek azelőtt egyetemeinken képvisel­ve voltak és jelenleg egyáltalában nincsenek képviselve. Ilyen az -ókori kelet története, áz egyiptológia, a semitológia. Ezeken a tudományszakokon a világ tudományosságában rendkívül eleven munka folyik olyan kutatók részéről, akik végső soron a magyar tudomány tanítványainak tanítványai. Legalább perspektivikusan a második vagy harmadik ötéves tervben foglalkozni kellene ezzel, hogy ezek a tu­dományágak ne sorvadjanak el. Jelenleg ezeknek a szakembereknek a képzése n orvképzés " formájában magánúton folyik a különböző mű­történet!, régészeti és egyéb tanszékeken, holott olyan szakértőink vannak, akiknek munkásságát nemzetközileg ma is megbecsülik, tehát ezeknek a tanszékeknek ellátása nem’ütköznék személyi nehézségekbe. Egyre inkább megszaporodnak azok a feladataink, amelyek a tudományos vitáknak a múltban való elég sajnálatos elmaradása következtében a XX. kongresszus után sürgetően lépnek fel. A sok vita és ülés kö­vetkeztében azonban az ezeken való részvétel lassankint formálissá züllik, valamit kellene tehát tenni annak érdekében, hogy egyetemi | tanárokat semmiféle adminisztrativ jellegű tárgy megvitatására ne vegyenek igénybe. Bóka elvtárs felveti pl., hogy az Egyetemi Könyv­tár ügyrendi szabályzatának megvitatása az Egyetémi Tanács elé tar- j tozik- e, vagy pedig nem lenne elegendő ezt egy köriratban megkül­deni a karoknak és kikérni a jogi kar ügyrendekkel foglalkozó szak­értőinek véleményét. A kari és egyetemi tanácsüléseket egyre inkább arra felé kellene vinni, hogy érdemi tudományos kérdések megvitatá­sát szolgálják. Hajdú Gyula nagyon helyesli, hogy a jelentés 13. oldalán szóváteszi, hogy az egyetem tanárainak egy része nem mutatja elég kifejezetten az egyetemünkhöz tartozás tudatát. Az még nem megoldás, hogy tün­tessék fel tudományos munkáikon, hogy egyetemünk tanárai; a helyze­ten valóban gyökeresen kell változtatni. Az egyetemen egy kissé túlzásba megyünk a tudományok szervezésével és ez nem áll arányban a tudományok művelésével. A tudományok szer­vezése tekintetében itt vannak a karok Tudományos Bizottságai, az egyetem Tudományos Bizottsága, az MTA, az OM, amelyek mindegyike részére állandóan kérjük ugyanazokat a tudományos munkátérveket, kimutatásokat stb., mindennek azonban folytatása^ vagy egyáltalában nincs, vagy csak alig van. Ez annyit jelent, hogy a szervezésre fektetjük a fő-sulyt, ahelyett, hogy a szervezés a tudomány műve­lésének egyik segédeszköze lenne. A tudomány művelése megkövetel, i, hogy az egyetemi oktatók alkotó tudományos tevékenységet fejtsenek ki. A jelentés által emlitett három kiadvány közül csak kettőnek a megjelenése van biztosítva, s éppen ezek csak az egyetem tudomá­nyos munkájának bibliográfiai dokumentációját stb. tartalmazzák, a tudományt egy lépéssel sem viszik előre, csak aira alkalmasak,^ hogy kirakatba tegyünk bizonyos dolgokat. Ilyen is kell, de első­sorban nem ez kell. A tudomány szervezésével foglalkozó fórumok elsősorban abban látják feladatukat, hogy a tudományos terveket bekérik, azután az ellenőrzésről gondoskodnak. A " tudományos tér—

Next

/
Oldalképek
Tartalom