Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 1.a.11.)
1955. december 2. - 2. A Központi Vezetőség határozatát megvitató oktatói és tanszéki értekezletek tapasztalatai
8 lölve / Német, Angol, Klasszika-filológiai tanszékek/* Ka azonban össze vetjük a tanszék munkatervivel,s az értekezlet jegyzókönyvével,többnyire az tűnik ki,hogy az általánosságban fogalmazott tennivaló meghatározott személy feladata s megbeszélt a végrehajtás módja is, A Történettudományi Kar dékánja a Kar legfontosabb problémáit ismertette a határozat világánál, Mondanivalóját négy kérdés-komplexum köré csoportosította: a Kar MdüjdógAai^-politikai-világnézeti helyzete, a munkás-paraszt származású és szakérettségis hallgatókkal való foglalkozás, a fegyelem kérdése és végül a káderfejlesztés. Megmutatta, hogy a kenőn oktatott anyag mennyire alkalmas a téves politikai nézetek /nacionalizmus, stb./ legküzdésére. Kifejtette, hogy a fegyelem megszilárdításában elsősorban a DISz-re kiván támaszkodni* Beszélt arról, hogy a munkás-paraszt származású hallgatók mindegyikének fejlődéséért mi, oktatók, személyesen felelősek vagyunk. Megállapította, hogy a politikai nevelés legjobb és leghatásosabb eszköze a jó oktatómunka és az oktató személyes példaadása. A hozzászólók a dékán elvi megállapításait konkretizálták, és kiegészítették azokat. Szóltak a hivatástudat s a patriotizmus fejlesztéséről /Oroszlán Z. /, a múltban a karon tapasztalt maximalizmusról /Borzsák I./, a wszabadverseny” - ról, amelyben a kedvezőtlenebb élőké T-ottséggel induló munkás-paraszt származású és szakérettségis hallgatók lemaradtak /Hanák P./, beszéltek a kevésbé csiszolt hallgatók képességeinek fel nem ismeréséről /Galántai J./, a hallgatók közt elterjedt helytelen nézetekről /Lederer E*/, az ideológiai oktatás szúrvezésének most is for*.y; - hiányosságairól /Oláh J./, az oktatók politikai aktivitásáról, a diákkörök fontosságáról /Szabad Gy./, a kari KTSz oizottság nehézségeiről /Nevelő . * wlétkérdéssel kapcsolatban Barek I. azt állapította meg, hogy az osztálypolitika,elismerése körül kevesebb a hiba, mint a gyakorlatba való átvitelnél* Az oktatói értekezletet az őszinte•kritika és a mélyen elemző önkritika jellemezte, A tanszéki értekezleteket a kis tanszékek közösen, összesen 7 csoportban tartották meg, A csoportositás és előkészítés megfelelő volt, osak a középkori tanszékek értekezletének előkészítésében voltak hiányok, ami az értekezleten félreértésekre adott alkalmat© Úgy látszik, elkerülte a figyelmet, hogy ennek az értekezletnek a zavartalan lebonyolítása a kari vezetés részéről fokozott előkészítést igényelt volna.
