Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 1.a.11.)
1955. december 2. - 2. A Központi Vezetőség határozatát megvitató oktatói és tanszéki értekezletek tapasztalatai
30 Kárteszi professzorié miitette, hogy sok az értekezlet. Ehhez - folytatja Sulán eibvtár^mi is hozzájárultunk azzal az utasítással, hmely a KV. határozatának feldolgozását, ütemezését tisztázta, de világosan megmondottuk, hogy az egyes értekezletekének mi a célja. A rektori értekezlet nem érintette az egyetemi oktatók széles tömegeit, annak célja világosan megmutatkozott. A kari tanácsüléseknek az volt a rendeltetésük, hogy akkor már ismerve az összegyetemi szinten az egyetemek előtt álló feladatokat, az egyes karok munkájára vonatkozólag konkrét irányelveket határozzanak meg határozatok formájában. Az összoktatói értekezletnek az volfc a feladata, hogy a KV. határozatát ezekkel az irányelvekkel kibővítve tudatosítsa és ezzel kapcsolatban világosan kifejezze az ebből adódó feladatokat. A tanszéki értekezletek célja az volt, hogy minden tanszék számára konkrét határozatokat hozzanak a feladat végrehajtása tekintetében. Fontos annak biztosítása, hogy ez a munka ne érjen véget az értekezletekkel, hanem biztosítsuk a határozatok megvalósítását. Semmiképpen sem szabad hagyni, hogy a kitűzött célok elhomályo sülj anak. y'-' A rektornak és az Egyetemi Tanácsnak figyelmébe ajánlja, hogy hegyes lenne a mostani napirendi pontok tekintetében itt az ülésen határozatokat hozni. Az első anyag tartalmazott is egy határozati javaslatot. A Tanácsnak meglehetősen egységes álláspontja alakult ki, igy az első ponttal kapcsolatban az, hogy a csoportfelelősi rendszert nem volna helyes állami vonalon visszaállítani, hanem helyes azt folytatni, amit a pártbizottság elkezdett, hogy tudnj&ÍLik pártmegbizatásként egy-egy oktatót bíznak meg egy-egy tanulmányi csoport patronálásával. Pl. egy olyan határozatot lehetett volna hozni, hogy az Egyetemi Tanács felkéri a pártbizottságot, hogy konkrété ezt és ezt tegye. Székely elvtársat lehetett volna erre felkérni, mert a rektor nem csinálhat mindent.' Helyes lenied a következő ülésen megkérdezni az illető elvtársakat, hogyan hajtották végre ezt és ezt a határozatot. Nyugtalanító jelenség, hogy az ideológiai oktatásban bizonyos lankadás mutatkozik. Nagyon jó volt az előkészítő munka. Létrejött a rektor vezetésével az oktatásai bizottság, megalakultak a csoportok, megindult az egész munka. Voltak bizonyos objektiv nehézségek abból kifolyólag, hogy sok vezető elvtárs rövidebb-hoszszabb tárgyalás után nem vállalta a konferencia-vezetést. Mi úgy látjuk - állapítja meg Sulán elvtárs - hogy a rektor elvtárs és a rektori apparátus most egyedül áll ebben a munkában, az oktatási bizottság nem müJködik, éppen ezért azt kérjük, állítsa talpra a rektor elvtárs ezt az oktatási bizottságot és ez továbbra® is úgy legyen segítségre, mint az előkészítő munka során, ügy látjuk, hogy az egyetemi pártbizottságtól sem kap az egyetem ezen a téren megfelelő segítséget, ügy tudjuk, hogy ott Békéi elvt'ársnő egyedül foglalkozik ezzel a kérdéssel. Kérem a Pártbizottságot - fejezi be Sulán elvtárs - segitse a rektor elvtársat ebben, hogy valóban jelentőségének megfelelően induljon meg és folyjék az ideológiai oktatás. Sőtér István rektor, megköszöni Sulán elvtárs felszólalását, amely lenyegeben felelt a felmerült kérdésekre, éppen ezért a maga részéről csak néhány egészen apró zárómegjjegyzést tesz a kérdésekhez. Sulán elvtárs felszólalásából, de Kárteszi, Sárkány és Kardos elvtársak felszólalásaiból is az derült ki, amit valamennyien érzünk,- folytatja a rektor - hogy az egyetemi vezetés most soron lévő legfontosabb problémája az ellenőrzés kérdésének megoldása.