Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 1.a.11.)

1955. december 2. - 2. A Központi Vezetőség határozatát megvitató oktatói és tanszéki értekezletek tapasztalatai

30 Kárteszi professzorié miitette, hogy sok az értekezlet. Ehhez - foly­tatja Sulán eibvtár^mi is hozzájárultunk azzal az utasítással, hmely a KV. határozatának feldolgozását, ütemezését tisztázta, de vilá­gosan megmondottuk, hogy az egyes értekezletekének mi a célja. A rektori értekezlet nem érintette az egyetemi oktatók széles töme­geit, annak célja világosan megmutatkozott. A kari tanácsüléseknek az volt a rendeltetésük, hogy akkor már ismerve az összegyetemi szinten az egyetemek előtt álló feladatokat, az egyes karok mun­kájára vonatkozólag konkrét irányelveket határozzanak meg határo­zatok formájában. Az összoktatói értekezletnek az volfc a feladata, hogy a KV. határozatát ezekkel az irányelvekkel kibővítve tudato­sítsa és ezzel kapcsolatban világosan kifejezze az ebből adódó fel­adatokat. A tanszéki értekezletek célja az volt, hogy minden tan­szék számára konkrét határozatokat hozzanak a feladat végrehajtá­sa tekintetében. Fontos annak biztosítása, hogy ez a munka ne ér­jen véget az értekezletekkel, hanem biztosítsuk a határozatok meg­valósítását. Semmiképpen sem szabad hagyni, hogy a kitűzött célok elhomályo sülj anak. y'-' A rektornak és az Egyetemi Tanácsnak figyelmébe ajánlja, hogy he­gyes lenne a mostani napirendi pontok tekintetében itt az ülésen határozatokat hozni. Az első anyag tartalmazott is egy határozati javaslatot. A Tanácsnak meglehetősen egységes álláspontja alakult ki, igy az első ponttal kapcsolatban az, hogy a csoportfelelősi rendszert nem volna helyes állami vonalon visszaállítani, hanem helyes azt folytatni, amit a pártbizottság elkezdett, hogy tud­­nj&ÍLik pártmegbizatásként egy-egy oktatót bíznak meg egy-egy tanul­mányi csoport patronálásával. Pl. egy olyan határozatot lehetett volna hozni, hogy az Egyetemi Tanács felkéri a pártbizottságot, hogy konkrété ezt és ezt tegye. Székely elvtársat lehetett vol­na erre felkérni, mert a rektor nem csinálhat mindent.' Helyes len­ied a következő ülésen megkérdezni az illető elvtársakat, hogyan hajtották végre ezt és ezt a határozatot. Nyugtalanító jelenség, hogy az ideológiai oktatásban bizonyos lan­­kadás mutatkozik. Nagyon jó volt az előkészítő munka. Létrejött a rektor vezetésével az oktatásai bizottság, megalakultak a cso­portok, megindult az egész munka. Voltak bizonyos objektiv ne­hézségek abból kifolyólag, hogy sok vezető elvtárs rövidebb-hosz­­szabb tárgyalás után nem vállalta a konferencia-vezetést. Mi úgy látjuk - állapítja meg Sulán elvtárs - hogy a rektor elvtárs és a rektori apparátus most egyedül áll ebben a munkában, az oktatási bizottság nem müJködik, éppen ezért azt kérjük, állítsa talpra a rek­tor elvtárs ezt az oktatási bizottságot és ez továbbra® is úgy le­gyen segítségre, mint az előkészítő munka során, ügy látjuk, hogy az egyetemi pártbizottságtól sem kap az egyetem ezen a téren meg­felelő segítséget, ügy tudjuk, hogy ott Békéi elvt'ársnő egyedül foglalkozik ezzel a kérdéssel. Kérem a Pártbizottságot - fejezi be Sulán elvtárs - segitse a rektor elvtársat ebben, hogy valóban jelentőségének megfelelően induljon meg és folyjék az ideológiai oktatás. Sőtér István rektor, megköszöni Sulán elvtárs felszólalását, amely lenyegeben felelt a felmerült kérdésekre, éppen ezért a maga ré­széről csak néhány egészen apró zárómegjjegyzést tesz a kérdések­hez. Sulán elvtárs felszólalásából, de Kárteszi, Sárkány és Kardos elv­társak felszólalásaiból is az derült ki, amit valamennyien érzünk,- folytatja a rektor - hogy az egyetemi vezetés most soron lévő legfontosabb problémája az ellenőrzés kérdésének megoldása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom