Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 1.a.10.)

1954. november 26. - 2. Takarékossági intézkedések és az egyetemi gazdálkodás

Az egyetemi jegyzetek és tankönyvek ki£dasanak kérdi aerői 3S Az egyetemi hallgatók zökkenőmentes tanulmányainak biztositása érdekében az OM. intézményesen gondokosodott a hallgatók jegyzet és tan­könyvellátásáról. Ma- mar az ELTS 5 karán 229 jegyzet és lo4 tankönyv van használatban. E jelentős számú jegyzet ás tankönyv kiadását elsősorban az tette szükségessé, hogy hallgatóinkat a régi egyetem, hallgatóival szemben egyre nagyobb követelmények elé állítottuk/ fokoztuk az előadan­dó és megtanulandó tananyag mennyiségét, növeltük a kötelező vizsgák számát. Ezeknek a követelményeknek hallgatóink csak uöy tudtak eleget tenni, hogy - a megelőző módszerektől eltérően - csaknem minden előadás anyagát jegyzet formájában is kezükbe adtuk. Erre különösen szükség volt azokban az években, amikor az egyetemi hallgatók létszámát megsokszoroz­tuk és - valljuk be őszintén - ugyanakkor a mennyiség növelése érdeké­ben kénytelenek voltunk gyengébb képességű hallgatókat is felvenni. A jóhiszemű segiteniakarás - amellett, hogy a hallgatók vizs­gára való felkészülését nagyban elősegítette - karos következményekkel is járt. A hallgatók hozzászoktak ahhoz, hoüy nem kell összekeresni azt az irodalmat, amely egy-egy tárgy anyagát foglalja magában, hanem mege­légedtek a kompendium-szerű jegyzetek "betanulásával". Mint ismeretes, hallgatóink kötelessége az órák rendszeres látogatása és az ott előadot­tak jegyzése, mégis profésszerűink gyakori panasza, az, hogy a hallgatók nem nagyon járnak az előadásokra, az órákon nem figyelnek, és elég keve­sen készítettek jegyzetet az előadásról. A hallgatók természetesnok vet­ték azt, hogy kész jegyzetet kapnak a kezükbe, s véleményem szerint en­nek tudható -be, hogy nem látják célját az előadások jegyzésének, sőt c— • gyesek az órára velő járásnak sem. A múlt években jónéhányszor előfordult olyan cSct, amikor egy-eöy jegyz^trész n~m készült -.1 a vizsgák terminu­sáig, s mi ahelyett, hogy a hallgatók önállóságára hivatkoztunk volna, megengedtük, hogy ezekből a tárgyakból a vizsgákat naUgatóink későbbi időpontra halasszák. Egyszóval, a nagyszámú jcgyZwtkiodns -gyre inkább a hallgatók önállóságra való nevelésének kerékkötőjévé válik. Megfontolandó tehát, ho .y jelen körülményeink között - amikor szakmai szempontból is a legkiválóbb hallgatók nyernek felvételt az e­­gyetemre, - van-e szükség arra, hogy csaknem minden tárgyból jegyzetet adjunk ki. Takarékossági szempontból is helyes volna a jegyzetek számát úgy korlátozni, hogy csak a gyakorlatibb jellegű tárgyakból /matematika nyelveszet, közigazgatási jog, stb.stb./ lenne csak jegyzetkészítés, A jegyzetek szamának korlátozásával egyidőben törekednünk kell a tankönyvek számának növelésére. Alaposan megvizsgálandó az, hogy mely évfolyamokon, szakokon és milyen tárunkból van szükség tankönyvekre-. Az eddig használatos egységes jegyzetek megfelelő átdolgozásával szoríthat­nánk a tankönyvek számát. A tudomány fejlődése, professzoraink és hallgatóink egyre erő­södő ideológiai képzettsége szükségessé tuszi azt, ho0y az eddig megje­lent és használatban lévő egyetemi tankönyveinket, segédkönyveinket eszé mei-politikai, velamint a tudomány haladásának szempontjából is ujr ér­tékeljük és birálat alá vegyük. Az OM. ennek szükségességét látva a karok javaslatai alapján ez év tavaszán elkészítette a hároméves egyetemi tan­­könyvbirálfctási tervet. A tervezetben lefektetett elv alapján minden tan - könyvet és segédkönyvet a megjelenésétől számított két éven belül a leg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom