Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 1.a.9.)
1954. július 9. rendes - 2. Beszámoló az 1953/54. tanév munkájáról - 3. Pályázatok megvitatása
- 4o 8hol csupa egyszakos nagyér, történelem és orasz sze os van? A Barnáné elvtársn' által előtárt nehézség ugyanuls csak ebben az esetben áll magyar és történelem vonal'n. Peroné: Kedves elvt rsnő, meg tudja-e a jelenlévőknek mondani, ho y hány olyan középiskola van az őrs zugban,ahol nincs párhuzamos osztály? Ezen belül h ny olyan gimnázium van, ahol nincs párhuzamos osztály? H*ny olyan iskola van^: ahol Ö vagy több tanulócsoport létezik, összvinzonylatban és gimháziumi viszonylatban? D rnáné: Számításunk arra készült, hogy csak egyszakos tanárok alkalmazása esetén ml lenne a helyzet, A tanárellátottság jelenleg igen eresen a loo % felé közeledik és jövőre loo fölött leszünk. A jelenlegi középiskolai hálózatunkban egyszakos tanárokkal a kiöregedést kell gátolni, ami eléggé minimális, Az újonnan kikerülő egyszakos tanárok alkalmazása a mostani egyetemi létszámok mellett akkor lenre lehetséges, ha a középiskolai elsőévesek létszáma ugrásszerűen megduzzadna, ez pedig egészen uj iskoleegységek felállítását teszi szükségessé. üj iskolák létrehozása esetén teljes egészében fennáll e probléma, © jelenlegi létszámokkal ehonbsn ezeknek a tanároknak cs k egészen minimális á-a helyezhető el. í Trencaényi: Ez annyit jelent, hogy a számítás abszolút irreális, m rt az elvtársak légüres térben terveztek. Ha csupa egyszakos lenne egy tantestületben, akkor valóban fenn^llana ez a nehézség. A gyfcorlat azonban az<, ho y vann k a középiskolában kétszakosok. I, inéi nagyobb számú többszöröse a áár meglévő kétszakos a mórt behegrezendő egyszakosnak, annál könnyebb a helyzet. Hogy loo ‘/j-ban megtolna a tanári telítettség, akár összességében, annak az ellenkezőjét tudom bizony it -ni. Nem semmiből létrehozott tanári testületekbe hívjuk az egypzako8okat, és ez a feltart ijesztő képet teljes mrtékben paralizálja, hiszen a megl vő tantestületekbe csak egy-egy egysze őst kell elhelyezni. Ez nem i^njokolja, hogy tönkretegyük az egyetemi oktatást. Egyszakosokat időtlen időkig kell ajd képezni, mert kétszakozság esetén mi az 1954-es nehézségek alapján rontjuk el az 1959-ben kib csátandé tanárok képzésétí Számításba kell venni, ho y akkor nagyobb számú középiskola lesz, akkor már feltétlenül legalizálni fogja a I
