Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 1.a.9.)

1954. július 9. rendes - 2. Beszámoló az 1953/54. tanév munkájáról - 3. Pályázatok megvitatása

- 11 -pa a hiányzó óráit pótolni, mert akkor még tárcaszinten igygondo födhettünk. Host niír ez nem lehet, mert a belgyógyászat nem a tárcához tartozik, de esetleg elmehet az illető magyar szakra, mert azt mondják: ez is irodalom ős nyelvtudomány. Oda minden/esetre elmehetünk, hogy azt fogjuk mondani, ho y a magyar nyelvtudomány sk van ennyi ős ennyi tanredi órája, felesleges külön Pais ős Bérezi professzor órája, sőt mőg Zsirai órája is külön, mert hiszen a nyell| tudom nynak összesen 8-lo tanre di órája fog m radni, s minthogy többé-kevősbbó értenek egyrn dolgához, tÖbbé-kevésbbé ele fogják tudni adni egymás óráit.

I-ire vezet ez? Dilettartizmusra vezet, mert hiszen Bérezi profeszszórnak,Pais ős Zsirai professzornak szakmailag jól kärtilh tárolt feladata von ós ez egyetemi nyelvészképzős akkor elégíthető ki, ha ennek-a körülhatároltságnek megfelelő óraszámban ki-ki azt térit ja, amihez e legjobban őrt. Az egyetemen mindenki máshoz őrt legjobban, legalábbis a bölcoész/k ron mindenki specialista ős senki sem T'adchen für álles. Tás dolog e középiskolában a magyar irodalom ős a magyar nyelvtudomány, mert középiskolai szinten természetszerűen mindenki tűi ja a szakmáját, az egyete en azonban mindenki csak egy szőkébb szakmát tud. Ha erről letörünk, ez annyit jelent, hogy az egyetemet visszsfejlesztjük olyan középiskolai szintre, amilyenen a magyar egyetem soha nem volt, márpedig nekünk a szocialista egyetemet tudom-nyos színvonal dolgában is a polgári egyetemnél mérhetetlenül magasabb szinten kell elkópzelnük ős arra kell fejlesztenünk.

T.zek a heti óraszámok feltétlenül erre vezetnek, mert hiszen azért, hogy ißy EZ mólunk, természetsze:üleg a hallgatók pl. román nyelvészetből kénytelenek beérni Tamás Lajos 3-4 órájával, mert ők nem tudnak többet megemőssáö^ni, - Tamás Lajos esetleg tudna többet előadni* Ha pedig Így nézzük a dolgot, ezt a két bölcsész ti k ron valemnnyi tanszékre el lehet mondani, Ez egyetemünk fejlődésének jelentős tényezője volt. Szerencsénkre négy magyar irodalomtörténeti tanszékünk van; ezek egészen más és más feladattal rendelkeznek.

Ha Összekevernénk, akkor azt mondanánk, hogy ugyanaz fo ja előadni a régi magyar irodalmat, aki Adyt, és nem fogunk egyetemi színvonalon előadhatni, nem lesz.meg a megfelelő forrásismeret, márpedig ez feltétlenül kell. Akkor e pedjag'giai főiskolai színvonalnál la alacsonyabb színvonalra süllyedünk - ha szovjet értelemben nézzük a főiskolát.