Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 1.a.9.)

1954. július 9. rendes - 2. Beszámoló az 1953/54. tanév munkájáról - 3. Pályázatok megvitatása

5 5*/ ^ Az Egyetemen folyó testnevelési oktatás, sportolás, egyre szélesebb körre terjed ki. A tanév II. félévében a központi testneve­lési tanszéki csoportból kivált részleg önálló testnevelési t anszék . formájában az Állam- ás Jogtudományi Kar állományába került. Egyete­münkön a hallgatók túlnyomó részében sikerült a testnevelés, a sport iránti lelkesedést felébreszteni. Magatartásuk a testnevelési órákon megváltozott, a sportban fegyelmezettek, mulasztásaik jelentősen le­csökkentek, A testnevelési tanszékek oktatói igyekeztek minden lehető­séget megteremteni arra, hogy a hallgatók a sport lekülönbözőbb ágai­val megismerkedhessenek, azokat megkedvelhessék és versenyezhessenek. A hallgatók a tanszékek irányítása mellett sikereket értek el a szpar­­takiád versenyeken, az MHK. próbákon és egyéb tömeges sportrendezvé­nyeken. A Testnevelési Tanszék oktatóinakkapcsolata a többi tanszékek oktatóival jelentős mértékben megerősödött, de a jövő tanévre még in­kább támaszkodnia kell a központi tanszéki csoport munkájának az ok­tatók kollektívájának segítségére. 6. / Egyetemünkön a minőségi oktatás bevezetésével egyidejűleg a hallgatók önálló tudományos munkájának serkentése érdekében a janu­ári párthatározatnak megfelelően többhelyütt bevezettük az évfolyamdol­gozatokat. A II. félévben tanszékeink segítsége és irányítása mellett hallgatóink az általuk választott témákból készítettek dolgozatokat, a­­melyeknek színvonala komoly fejlődést mutat. Az Állam- és Jogtudományi Kar I-III. évfolyamának minden háLlgatója készített évfolyamdolgozatot, s közülük nem egy egészen kiváló, gondos, alapos munka, A természettu­dományi karokon még- nem sikerült bevezetni az évfolyamdolgozatokat. A Nyelv- és Irodalomtudományi Karon, valamint a Történettudományi Ka­ron a professzorok és tansegédszemélyzet irányítása, mellett sok hall­gató' irt dolgozatot, amelyeknek egy része már önálló levéltárig iro­dalmi kútatatások ’eredménye. A beadott szakdolgozatok túlnyomó részé általában határidőre készült el. A dolgozatok színvonala sokat fejlődött, tartalmi érték­ben növekedett. Az egyes karokon nem egy olyan szakddgozatot nyújtot­tak be a hallgatók",amelyek tudományos publikációt is megérdemelnének, 7. / Külön kell megemlékeznünk a szakérettségis hallgat ék mun­kájáról. Az oktatás„minőségének, emelése és a követelmények fokozása szakérettségis hallgatóinknál azt a sajátos helyzetet teremtette, hogy -‘mint ezt az évvégi vizsgák eredményei bizonyítják - égy részük a legkiválóbbak sorába emelkedett, másrészüle pedig a leggyengébb hall­gatók sorában rekedt meg. Ennek a polarizációnak okát abban kereshet- , nők, hogy az egyes szakérettségis kollégiumokban eltérő színvonalú előképzést kaptak, s igy pl. egyes tanfolyamokról ”jó" szakérettsé­givel felvételt nyert halIgát dk nem érik el a másik tanfolyamon elég­séges eredménnyel végzett hallgatdc színvonalát. A szakérettségis kollé giumok nem végeztek eléggé alapos szelekciót sem, s igy hibájukból e­­gyetemi tanulmányok folytatására alkalmatlan- szakérettségis hallgatók is kerültek az egyetemre. Tanszékeink igyekeztek mindent elkövetni, annak érdekében, hogyagyenge elomenetelüek felkészülését elősegítsék, nagyobb önbizalmat adjanak nekik, hogy vizsgáikon eredményesen szere­pelhessenek. Szakérettségiseink munkájára az is jellemző, hogy egy ré­szüknél, különösen a gyengébbeknél, nagy az önbizalomhiány, a gyengébb eredményekbe való beletörődés, egyeseknél pedig akaratlanság’, fásult­ság, másrészülőiéi esetleg túlzott önbizalom volt tapasztalható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom