Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 1.a.9.)

1954. július 9. rendes - 2. Beszámoló az 1953/54. tanév munkájáról - 3. Pályázatok megvitatása

tett manka hiúsult meg a {íallgatóság érdektelenségén, egy részének közömbösségén«, ^Bizonyossá vált, hogy a kult (Árbizottságok, bármennyi-‘ re körültekintő módon is igyekeznek minden lehetőséget megteremteni aJDISz mozgósító munkája és a hallgatóság intenziv támogatása nélkül a kulturmunka csak hellyel-közzel megvalósított célkitűzés marad.

Az uj tanév egyik fontos feladata lesz, hogy a DlSz-bizottságok* kai^együttműködésben és a pártszervezetek irányításával és támogatásával szélesebb körre terjesszük ki a kulturális-nevelő munkát-19. / A II. félév végén, még az államvizsgák megkezdése előtt láttunk hozzá a IV.^éves végzős hallgatók elhelyezésének megszervezéséhez.

Az elhelyező bizottságok munkája közben néhány komoly probléma merült fel, igy elsősorban egyik-másik karon a hallgatóság számára tervezett munkahelyek nem voltak megfelelőek /bölcsészettudományi karok és^Elet- ás Földtudományi Kar/, a munkahelyek száma nem volt ele-,endő /februárban végzett 28 szakbiológus részére/, o hallgatók általános idegenkedése a vidékre történő elhelyezéssel szemben, s végül a tanácsi bérrendezés, amely egyik-másik szakon végzett hallgatóinkra hátrányos, - Felmerül a kérdés, nem volna-e helyesebb az elhelyezéseket az államvizsgák befejezése után végrehajtani, 9 a kijelölésnél elsősorban az államvizsgák eredményét figyelembovenni.

Az Egyetem és a Karokvezetése.

20. / Az Egyetem az 1953/14. tanévben a három esztendőn keresztül odaadó munkát végző Terncsényi-Wsldapfel elvtárs vezetése után uj rektor irányítása alá került, akinek különösen az első időben, komoly problémát jelentett az egyes karok helyzetének, különlegességeinek és a karok sajátos problémáinak megismerése. E nehéfeég leküzdésében elsősorban az egyetemi Pártbizottság a Csucsszakszervezeti Bizottság és a karok dékánjai segítették az uj rektort. Kétségkívül, az uj kormányprogramul célkitűzéseinek megvalósítása, s ezzel egyidejűleg

a bölcsészeti és térmé széttudományi karok decentrealizálása a központi vezetés számára rend^kivül komoly feladatot jelentett.

Az objektív helyzetből adódóan a vezetés fogyatékosságait abban lehetne látni, hogy nem mindig, mindenhová, és nem kellő időben érkezett el az irányítás, a vezetés munkája időszakonként formális vonásokat viselt. A II, félévre ezeket a hálákat részben sikerült kiküszöbölni. Az egyetem vezetőjét hatékonyan segítették munkájában az oktatási, személyzeti, valamint a terv- és pénzügyi osztályok. Ebben a tanévben sikerült elérni és ez a jövőt illetően további feladatokat is jelent - a vezetés közvetlen apparátusainak együttműködését, azonos kérdésekben együttes eljárását. Különösen fontos az egyetem vezetése alá rendelet szervesetek munkájának megszilárditása, ás főleg színvonalasabbá tétele, mert a legutóbb végrehajtott racionalizálás, mely egyrészt a minisztérium, másrészt az államigazgatás egyéb szerveinek rendszerében megy végbe, mutatja, hogy a középfokú irányitó szervek - egyetemünk esetében a rektorátus - munkájára fokozottabb terhe és nehezedik, esek a szervek nagyobb hatáskört, természetszerűleg nagyobb felelősseget is kapnak.

21. / Az oktatómunka gazdasági feltételeit a múlt évinél jobban sikeréit biztosítani* A szükségletek tervezésében a karok és tanszékek közvetlenül résztvettek. Súlyos hiba volt azonban, hogy a beruházási keretek csökkentésénél az idő rövidsége miatt nem volt mód arra, hogy a tanszékek maguk döntsék el, hogy mit kívánnak a megkapott hitelekért beszerezni. A másik komoly nehézség, hogy sok anyagnál a megrendeléseket "ár olyavi időben meg kell tenni, amikor még nem is-