Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 1.a.8.)
1953. február 27. - 1. A Bölcsészettudományi Kar és a Természettudományi Kar decentralizálódása
7 tani, már csak a káder ás épületnehózBégek sem engedik ezt megf tegyük az első lópást a kát karra osztással, a további differenciádét a jövő fejlődés hozza meg* Aránylag könnyű kérdés a könyvtáras képzés. Máris olyasmit tanulnak féleveken át,.amit bármilyen alapos szakképzettséggel rendelkező ember egykét hét alatt a gyakorlatban megtanul /cimfelvevés stb./. Helyes* ha a 130 hallgató második szakára egy- 8zakositást nyer, a gyakorlati képzéséről valamelyik nagy könyvtárnak /Egyetemi,Széchenyi, esetleg megosztva/ kell gondoskodnia, de ilyen gyakorlatra nemcsak bölcsészeket, hanem T.T.K.-sokat, műszakiakat stb. is kellene meghatározott számban küldeni. Hogy a Lenin Intézetben filozófiai mint negyedik szakképzési ág follyék, az helyes, de minthogy itt legalábbis évekig orosz nyelven folyik a filozófia tanítása, feltétlenül szükséges, hogy magyar nyelvű tanszék is legyen valamelyik másik karon, mégpedig - Rektor véleménye szerint - a történetin, annál is inkább, mert a profiljában történelmi materializmus és filozófiatörténet - a logika mellett - erősen ki fog domborodni. Nem vitás, hogy az esztétika és a léleKtan nem választható el a filozófiától, de a pedagógia sem, amely nemcsak a lélektan, de a logika, a marxista-leninista ismeretelmélet stb. vonalán is szorosabban kapcsolódik ide. A Rektorhoz közvetlen kapcsolódás kérdésében egyetért Bodgár éa Beér elvtársakkal, teháts filozófia, esztétika, lélektan és pedagógia menjen át a Történeti Karra. Az j—kori történet a klasszika— filológiától el nem választható, enélkül a klasszika-filológia mint marxista tudomány elképzelhetetlen, viszont tudományos színvonalú ó—kori történeti oktatás és kutatás sem képzelhető el a források filológiailag megalapozottan eredetiben való tanulmányozása nélkül.
