Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1950-1952 (HU ELTEL 1.a.7.)

1952. február 13. IV. rendes - 1. Az első félévi vizsgák értékelése

redménnyel eleget tesz, hátrányosabb elyzetbe kerül, mint az a fegyelmezetlen Hallgató, aki önkényesen meghosszabitja fe maga számára a vizsgára való félkészüké idejét. A javaslat intézkedésének széleskörű politikai nevelőmunkával való alátámasztása Ilyen körülmények között feltétlenül csökkenteni fogja az igazolatlanul ve.ló távolmaradások számát. Ha a hallgató előre “tudni fog^a, hogy igazolatlan távolmaradás esetén, mégha jelest is ár el az utóvizsgán, tanulmányi átlaga akkor rosszabb lesz, mintha elégségesre bár, de időben vizsgázott volna, sokkal inkább meg fogja gondolni, hogy (önkényesen távola* rád jón a vizsgától, mint jelenleg, amikor a távolmaradlsnak semmi különösebb következménye nincsen számára. Javasolja továbbá a vizsgák számának csökkentését. Az (egyetemek karonként, szakonként, évfolyamonként vizsgálják meg, hogy mely tárgyakból szükséges (Vizsgát tartani, illetőleg mely tárgyak azok, iamelyekből szükséges érdemjeggyel értékelt vizsgák tartása: ezek száma általában 3-4 köpött mozogjon és az 5-öt semmi esetre sem haladja me^; vizsga általában valamely stúdiumot ilezáró felév végén esedékes. Azokból a tárgyakiből, amelyeknél az oktatási forma a hallgatók fokozott aktivitására épül, a hallgató tevékeny résavétele/szemináriumi referátum, laboratóriumi gyakorlat, rajz beadása, szövegolvasás stb./ alapján igazolható, hogy beszámolási kötelezettségének eleget tett. Amely tárgyból sem vizsga, sem beszámoló az adott félévben nincs, ott kötelező a kollokvium, de a kollokviumok nem az első, illetőleg a második félév végéne a vizsgaidőszakban kerülnek megtartásra, hanem a félév során folyamatosan. A kollokviumokon a hallgató érdemjegyet nem kap, ha azonban a kollokvium elfogadhatatlan, úgy az feltétlenül a félév folyamán megismételendő, más esetben is megismételhető. Az elmúlt félévi vizsgaeredmények beható vizsgálata megmutatta, hogy a nagyszámú vizsga össza- Z6ufolá8& néhány hétre a hallgatókat roheratanulás— га kényezeriti, és rendkívül nagy kimerültséget eredményez. Továbbá: a jelenlegi rendszerben a félévi és évvági vizsgák közel 3 hónapi időt vesznek igénybe, amivel szemben legfeljebb 7 hónapi előadási idő áll rendelkezésre. A javasolt rendszer mellett kiküszöbölhető a hallgatók félév végére koncentrált rohamtanulása és nagyfokú szükségtelen fcifár; sztása, valamint az az időveszteség, amelyet a 3 hónapos vizsgaidőszak jelent. A félév során tartott kollokviumok,- melyek során eg^-egy hallgató ugyanabból a tárgyból többször is kollokvium elé állítható, arra készteti a hallgatókat, hogy rendszeresen ée állandóm lépést tartsanak az anyaggal és nemcsak egy-egy