Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1947-1948 (HU ELTEL 1.a.4.)

1947. szeptember 13. - Napirend előtt: Dr. Horváth Sándor hittudománykari dékán beszéde

uriiversitas magistrorum et echo lari um, majd pedig az universitas na— tionom a Studium generale formájútan mind pregnánsabban fejezte ki ‘ a tagokat összekötő kapcsot, mikor a 14-ik században megszületett az alma mater elnevezés, az egyetemek egyeteme, a párisi pedig büszkén vi. selte a mater scientiarum nevét. így lett az universitas nationomből universitas scientiarum, úgy hogy a kitűzött célról, az egész testületet összekötő kapocsról már nem lehetett többé kételkedni. A tudomány gyűjtötte össze a tanítókat és tanítványokat, a tudomány érdeke fűzte össze őket testületté. Az egyetemek történetének a középpontjában ez állt. Ahol ez nem homályosodott el, az egyetem virágzott, nagy lett, ahol ezt elhanyagolták, az egy etem jelentéktelen intézménnyé vált, nem volt többé Studium generale, a minden nemzetet tanító iskola, hanem még a stúdium particulars igazi magaslatara sem rudott felemelkedni.

Mikor első tanácsülésünk alkalmával üdvözöllek, az universitas magistrorum et scholarium neveben szolok Hozzád. Azt hiszem egyetemünk minden tanítója azt az üdvözletét küldi Keked, hogy megértette hivatását, az egyetemi követelményekkel szemben kötelező felelőssegét és velem együtt ígéri meg,