Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1946-1947 (HU ELTEL 1.a.3.)

1946. november 20. - Dr. Ádám Lajos temetése és emlékének megörökítése a jegyzőkönyvben

szomorúaknak a vigasztalást, a tudatlanoknak a felvilágosítást« Szerete­ted gyengédsége a sebész kezében még a kemény acélt is lággyá teszi és gyógyulást ad ott la, ahol már minden reményt fel kellett adni* Hogy milyen volt szolgád istenszeretete, csak (De tu­dod, ennek visszfényét azonban láthattuk felebaráti azeretetében« Előtted senki sem dicsekedhetik« MÍ is csak mély hálával borulhatunk le előtted, mikor egy tartalmas, a természetfeletti irgalmasság cselekedeteitől telí­tett élet után embertársunk holttetemét adjuk vissza a földnek, a boldo­gító feltámadás reményében« Megmutattad nekünk, mi történik a (De műhelyed­ben« Ezrek tudták, de kevesen beszéltek arról, hogy irgalmas szamaritá­nust küldtél hozzánk« örültünk neki, hálásak vagyunk ezért, ha fájdalom­- mai nélkülözzük is eltávozását« Krisztusnak másik nagy kegyelmi adománya volt a bol­dogságok megjelölése, amelyek annyira ellenkeznek a világ felfogásával« Megtanított bennünket, hogy a szegényeké a mennyekországa, hogy az üldö­zés, a mellőzés nem a legnagyobb rossz és hogy a szelídek uralkodnak a földön, ha nem is külsőleg, de a világ sorsának végső irányításában« Ne féljetek azoktól - mondta a Te Piád - akik a testet megölik, de azután már nincs hatalmuk, hanem féljétek azt, aki a testet és a lelket egyaráfct j a pokolra vetheti« Krisztus Urunk egész élete a megvetés és üldözés hul­­- lámái között folyt le« Amily ' kíméletlen volt azokkal szemben, akik az Atya azeretetét és tiszteletét elsekélyesitették, ép úgy türelmes volt ellenségeivel és üldözőivel szemben« Örök érvényű szavadban adott ennek kifejezést, mikor a Miatyánkot adta hívei szájába, a keresztfán pedig kérte az Atyát, hogy bocsásson meg megfeszitőinek« A szenvedésből, megpróbáltatásból, mellőzésből és üldözésből jónak-rossznak egyaránt bőven jut, de ezek csak akkor szolgál­ják javunkat, ha türelmesen viseljük a bajokat és áldást küldünk ellen­ségeink feláéis« Ezzel győzzük le a halált, ez veszi el fulánkjának ere­jét és nyomja ránk a Te Fiadnak képmását« Ilyen fényesség csillant felénk szolgád életéből, úgy hogy remélhetjük, hogy Krisztusban legyőzte a ha­- Iáit és benne él mindörökké« De bármennyire felcsillant is választottaidban a Te képmásod, nem egyaáer mégis ellentétbe jönnek Veled« Aki azt mondja, _ hogy nincs vétke, nem mond Igazat - Így tanít berniünket Apostolod« Er­ről emlékezünk meg ml is, mikor kérünk, hogy tőlünk eltávozott szolgádat kegyelemben fogadd« Bocsáss meg neki Krisztus érdemeiért, akit annyira szeretett« Mosd meg lelkét a keresztén hullatott vér erejével és bocsásd színed elé az örök boldogság élvezetére a mi Urunk, Jézus Krisztus ál-

Next

/
Oldalképek
Tartalom