Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1942-1943 (HU-ELTEL 1.a.2.)
1943.03.06. IV. rendes ülés - 12. Dr. Gróh István magántanári képesítése - 13. Antal Károly bölcsészettangallgató fegyelmi ügye
vő hallgatók közé tartozik, a kultusz- minszter és a propagandaminiszter lírákhoz külföldi ösztöndíjért felterjesztett folyamodványában magát az e- gyetemi hallgatók legkiválóbb nyelvészének nevezi. I. éves hallgató létére pedig a kihallgatás alkalmával kijelenti, hogy mint a magyar diákság exponense, hivatottnak érezte magát ar! ra, hogy ECKHARDT professzor ur felett Ítéletet alkosson, majd: "100 $-os i- gazságának tudatában mint hü kormányzópárti kenderesi magyar ember és a nacionalista Magyarországért hevülő ifjúság exponense, akitől talán más magatartást, mint ebben az ügyben tanúsított, követelni sem lehet, úgy érzi, hogy kötelességet teljesit, midőn állj-^ akar kiáltani ECKHARDT.professzór urI nak és a Történelmi Emlékbizottságnak". Dr. HU3Z1I JÓZSEF professzor előadványában ANTAL KÁROLY e- gyéniségét is jellemezte, amikor: "Politikailag túlfűtött, szerepelni vágyó, határozottan megalomániás hajlandóságú ifjú" -nak mondja. Nem foglalkozom tovább a tényállás részleteivel, hanem inkább reávilágitani óhajtok a bölcsészettudományi kar 1942. évi december hó 16-án tartott IV. rendes ülésében elhangzott érvekre. Teljesen osztom Dr. KORNIS GYULA és Dr. DOMANOVSZKY SÁNDOR professzorok azon véleményét, hogy olyan ifjú, aki igy kezdi egyetemi pályafutását, bebizonyította, hogy veszedelmet jelentene a tanári pályán. Teljesen osztom GEREVIGH TIBOR professzor véleményét is, hogy ilyen előzmények után más kar sem látná szívesen hallgatói közt ANTAL KÁROLY-t, vagyis a Tanács által hozandó határozatnak minden egyetemünk és főiskolánk minden karára egyenlő