Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1973-1974 (HU ELTEL 8.a.68.)

1974. február 18. VII. ülés

3V3

gyártott ellentéte nagyjából föloldódott. A legproduktivabb tanszéki emberek majdnem mindig a leghatékonyabb oktatók is. Másrészt az egyetem valóban tudományos műhellyé kezd lenni. Az Irodalomtörténet o, folyóirat, a XX,századi Magyar Irodalmi Tanszék nagyarányú műelemzési kisugárzása, a vidéki tanszékekkel való szakmai kapcsolat, stb. mind ezt példázza. De ezt példázza, hogy megemelkedett a doktori disszertációk színvonala is, s számtalan hallgatónak már egyetemista korában tesznek közzé publikációit tudományos folyóiratok.

7. De nemcsak a Tanszékcsoport oktatótagjai Szajnára igyekezett a Tanszékcsoport a tudományos műhely lehetőségét ne gteremteni, hanem a tudományos utánpótlás számára is. A t anszékek egym-ással s a Tanszékcsoport egészével megbeszélik, miként lehet a kiemelkedő tehetségű hallgatókat a tudomány számára fölkésziteiM és biztosítani. Az ilyen hallgatókra a tanárok felhívják egymás figyelmét, tudományos elóiskola jellegű feladatokkal bizzák meg őket, s utolsó éveikber orientálják eket tudományos intézmények irányába, s fordítva: t - mányos intézmények, szerkesztőségek, kiadók figyelmébe ajánlják az ilyen hallgatókat. Azoknak pedig, akik középiskolákba kerülnek közülük, igyekeznek tudomá.nyos intézetek munkájába kapcsolódó témát adni, s Így órakedvezményt biztosítani számukra, hogy kibontakoztathassák tehetségüket.

B/ Jelentősen se gi te né azonban a tudományos műnkát az egyetem

8. ha volna önálló kiadványsora disszertációs vagy egyéb

kiadványlehetősége az egyetemnek;

9. ha kül“ és belföldi ösztöndíjakban legalább a tudományos intézményekkel egyenlő arányban részesülnének az egyetem oktatóig

lo. ha külföldi tudományos publikációk beszerzésére tágabb

anyagi lehetőség nyílnék;