Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1973-1974 (HU ELTEL 8.a.67.)

1973. szeptember 27. II. ülés

_______________________________________1—__________U....... I- 8 vannak az akadémiai és az egyetemi, tanszéki tudományos munkálatok koordinációja tekintetében. Ezekben a témákban is tud majd Köpeczi Béla professzor segitséget nyújtani a Karnak.

Közli végül, hogy mind Farkasinszky Lajos, mind Köpeczi Béla örömmel fogadták jelölésüket, ennek alapján javasolja meghívásukat a Kari Tanácsba.

Póth István javasolja, hogy a Tanács hivja meg tagjai sorába,mint a Karunkon nem oktatói munkát végző dolgozók képviselőjét»Schmidt Gyuláné főelőadót, a magyar nyelvészeti tanszékek dolgozóját. Schmidt Gyuláné Karunk r^gi dolgozója, ismeri a nem oktató dolgozók problémáit.

’’Kiváló dolgozó” kitüntetést kapott a minisztériumtól.

Székely György dékán megnyitja a vitát az elhangzott személyi javaslatok felett, s kéri a további indítványokat.

Percnyi József kérdezi, hogy ezek szerint milyen lenne az arány az elnökségben az adjunktusok és a tanársegédek szempontjából.

Székely György dékán megjegyzi, ezért mondta, hogy kéri a további személyi indítványokat, mert a jelöléseknél nem lehetett egyszerre két szempontot is figyelembe venni és nem helyezhette egyik tanszékcsoportot sem fontosság tekintetében a másik elé, viszont az oktatóknak csak nyolc helyük van a Kari Tanács Elnökségében. Majd a szavazás fogja eldönteni a számarányt. A helyzet valóban ellentmondásos a jogszabályok összeütközése miatt. Egyrészt szempont az arány, másrészt a tapasztalatok érvényre jutása.

Kákosy László kérdezi, nem lehetnek-e az Elnökségnek tiszteletbeli vagy rendkívüli tagjai is.

Székely György dékán rámutat arra, hogy a kérdés azért nem oldható meg ezen a módon, mert az Elnökség ereje éppen abban van, hogy csupán tiz emberből áll és igy operativ szerv, alkalmas gyors és ugyanakkor megalapozott döntéT

f