Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1972-1973 (HU ELTEL 8.a.65.)
1972. október 5. II. ülés
a jelentkezők elé. Ugyanakkor a kiegészítő tagozaton lényegesen könnyebb hallgatóként bejutni. Székely György dékán előterjesztésében hivatkozott arra, hogy ebben a kérdéskörben sok nehézség és ellentmondás mutatkozik. Tekintettel arra, hogy a minisztérium képviselője is jelen van, érdemes ezzel a kérdéssel itt alaposan foglalkozni. Aligha titok bármelyikünk előtt, hogy a kiegészítő tagozatosoknak juttatott képzés nem nyújt és nem nyújthat annyit, mint amennyit a nappali tagozatos hallgatóinknak tudunk adni. Felkészültségüket, gyakran képességeiket és tapasztalataikat is beszámítva, elmaradnak a nappali tagozatos hallgatók átlagos felkészültsége és képességi színvonala mögött, az utóbbiak erőteljes kiválogatása folytán. Nehéz ugyan általánosítani, de a tapasztalat mégis erre mutat. Ugyanakkor nappali tagozatos hallgatóink egyre kisebb hányada megy tanári pályára. Az egyetemi képzettséget igénylő tudományos és más hasonló állás lehetőségek a végzős nappali hallgatók túlnyomó részét igénybe veszik, ugyanakkor a ténylegesen tanári állásba kerülők mind nagyobb hányada lesz kiKi kiegészítő szakos; korábbi, alacsonyabb szinten szerzett diplomájukhoz valami többletet szereznek a Karon, de korántsem annyit, mint amennyi az egyetemi képzés általános követelményei szerint kívánatos lenne. Végső soron ez oda vezet, hogy az iskolákban ténylegesen tanító tanárok színvonala nem emelkedik vagy nem a lehetőségek szerint emelkedik. Ismeri a szokásos válaszok egyikét: azért kell korlátozni az egyetemen a nappali hallgatók létszámát, mert a hely és az anyagi feltételek hiánya ezt szükségessé teszi. Kz a válasz azonban az érdemi választ megkerüli. A helyet és az anyagi feltételeket, továbbá az oktató személyzet munkáját mind nagyobb arányban a kiegészítő szakosok kötik le. Miért nem lehet ezeket az eszközöket inkább nagyobb létszámú nappali hallgató képzésére fordítani? A másik válasz az szokott lenni, hogy a kiegészítő szakosok esetében az amúgyis tanító emberek továbbképzéséről van
