Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1972-1973 (HU ELTEL 8.a.65.)
1972. szeptember 21. I. ülés
Előadói jelentés Javasolom a tudományos továbbképzési ösztöndíj elnyerésére Hagy István pályázatának elfogadását. Nagy,István 1947» június 13-án született Bag községben. Pest megyében. Édesapja Nagy Pál parasztszármazású festőművész, illetve hivatalnok volt,1963-ban halt meg. Édesanyja, Agóca Mária, nyugdíjas. Nagy István 1965-ben az Aszódi Petőfi Sándor Gimnáziumban jelesen érettségizett.^Egy évig fizikai munkát végzett,majd egy éves katonai szolgálat után 1967-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait az ELTE orosz-magyar szakán. A pályázó évfolyamának egyik legtehetségesebb embere. Elsősor ban az irodalom érdekli és foglalkoztatja. Kitűnt gondolkodó énjével, érett Ítéletalkotásával, jó vitalcészségével. Ezt bizonyította szakdolgozata is, amelyet az orosz irodalom egyik legbonyolultabb és legkevésbé feldolgozott koráról, a XX. század elejének orosz iro dalomkritikai irányzatáról irt "Andrej Belij, a tanulmányíró" cim- mel. Orosz beszédkészsége, amelyet tudományos igyekezettel csiszol és fejleszt, nagyon jó, szókincse gazdag, stilisztikailag árnyalt. A vlagyimiri pedagógiai főiskolán töltött egy év alatt a magyar csoport KISZ titkára volt, politikailag kiemelkedő munkát végzett, ezért a városi Komszomol Bizottság és az intézeti vezetés részéről külön elismerésben részesült. Az V. évfolyam első felében másodszor volt részképzésen a Szovjetunióban, a Leningrádi Zsdanov Egyetemen. A tanulmányi időt és a kinti könyvtárak nyújtotta lehetőségeket ^ jól felhasználta. Szakmailag tájékozott, ezt szorgalmának és széles körű érdeklődésének köszönheti. Komolyan, felelősséggel végezte megbízatásait mint a Szláv KISZ Tömb agit-prop. titkára. Négy évig volt a magyar-orosz alapszervezet KISZ titkára. 1970 óta az MSZMP tagja. Az Eötvös Kollégiumban a pártaktiva vezetője volt. A XX. század orosz irodalma, az orosz és magyar irodalom párhuzamos és eltérő jelenségei foglalkoztatják, e témakörből kívánja egyetemi doktori értekezését is elkészíteni. Tapasztalatait az orosz részképzés továbbfejlesztésében is gyümölcsözietni kívánja a tanszék, éppen úgy, mint a KISZ munkában nyert gazdag meglátásait. Mindezek alapján felelősséggel, a káderfejlesztési tervek figyelerc pevétélévei javasolom Nagy István tudományos továbbképzési ösztöndíjasnak az Orosz Filológiai Tanszékre, Budapest, 1972, augusztus 21. Dr. Rév Mária s.k, egyetemi docens a Szakbizottság előadója
