Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.63.)

1971. április 29. VII. ülés

kozni. Harmatba Já$os professzor felvetette, hogy a középlatinnal és az újlatinnal is foglalkoznak, jól van képviselve a két tudományág, vajon miért ne lehetne belőle tanszék, ha Húszti József idejében volt. Nagyon helyes volt mindaz, amit a dékán, Harmatta és 'Tolnai professzorok javasoltak, hogy helyre kjfekhdcíMae kell állitani a külön görög és a külön latin tanszéket a maga eredeti mivoltában, feltétlenül létre kell hozni a középlatin és az újlatin tanszéki csoportot, ha az idevonatkozó feladatokat a latin Tanszék uj vezetője nem látja el a maga személyében. Rugalmasan kell kezelni ezt a kérdést. A görög mellett feltétlenül helyet kell biztosítani a bizantinológia kutatásának, Moravcsik Gyula örökét /nem lehet egyszerűen semmivé tenni. Olyan tragikus változások következtek be ezen a téren, mint az, hogy a bizantinológia legnagyobb képviselője, Gyóni Mátyás meghalt.

Helyesli azt a gondolatot, hogy- legyen egy ókortudományi tanszéki blokk. A legnagyobb nyugati egyetemek struktúrája is úgy alakul ezen a béren, hogy az ókor- történeti tanszékek összekapcsolódnak a latin és a görög stúdiumokkal, ez a legnagyobb mértékben megokolt .

Szembeszáll azzal a pesszimizmussal, mintha nem lennének szakembereink, legalább kettőről tud, akinek világhix’neve van és további két-három olyan kutatóról, aki országos hirü. Gondol Borzsák Istvánra és Szabó Árpádra, valamint arra a fiatalabb generációra, amely országos szinten megállja a helyét, docensek vagy más pályán működnek. Ezeket az embereket vissza kell szereznie az egyetemnek, mert nem volt normális dolog, hogy elkerültek innen, normális lenne, ha itt világ- színvonalon tanítanának.

Yayer Lajos kéri jegyzőkönyvbe venni azt a javaslatát, hogy ha az ókortudományokról x van szó, szerepeljen

a felterjesztésben a kiásszika-archaeológiai katedra kérdése is. Ezen a területen is nemzetközi hírneve-Jk ^