Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 8.a.64.)
1971. szeptember 30. I. ülés
áú ja honosítani mint orosz nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári oklevelet. Manilo Natália /Müller Árpádné/ 1971. junius 29-én a kievi Sevcsenko Egyetemen szerzett orosz nyelv és irodalom szakos kgz&jasdck középiskolai tanári oklevelet. Javasolja honosítani mint orosz nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári oklevelet. Andics Brzsébet megállapítja, nehéz kérdés és tényleg nagyon ellentmondásos, de felmerül benne az a gondolat, hogy az orosz nyelvet oktató tanáraink nagy többsége olyan rosszul ismeri az orosz nyelvet, hogy két kán kézzel ka kellene kapni azon, ha valaki a saját anyanyelvén tudja az orosz nyelvet vagy például az angol nyelvet tanítani. Nem magyar történelmet és nem magyar nyelvet és irodalmat fog tanítani, hanem a saját anyanyelvét. Könnyitüsük meg tehát a dolgukat és adjunk két-három évi haladékot a magyar nyelv megtanulására. Bizonyos diszkriminációt érez a jelenlegi rendelkezésekben, bár természetesen meg kell tanulniok magyarul. Perényi József nézete szerint más az, ha egy orosz anyanyelvű személy orosz nyelvet és irodalmat tanít és más az, ha történelemtanári diplomája van és magyar történelmet tanít. Oláh József hangsúlyozza, hogy általában a honosítandó oklevéllel rendelkező idegen anyanyelvű tanárok vidéki általános iskolákba kerülnek és ott nem direkt módszerrel tanítanak, tehát tudniok kell a magyar nyelvtan kifejezéseit. Tapasztalta azt is, hogy olyan hallgatok, akiknek orosz anyanyelvű tanárnőjük volt, képtelenek voltak itt az egyecemen szakszoExacveget magyarra fordítani, mert ezt sohasem gyakorolták, nem volt, aki a magyarra való fordítást ellenőrizze. Székely dyörgy dékán megjegyzi, hogy a Kar felterjesz1
