Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 8.a.64.)

1971. szeptember 30. I. ülés

19 de nézete szerint elképzelhetetlen, hogy olyan szemé­lyek oklevelét honosítsuk, akik egyáltalán nem tudnak magyarul. Perényi József indítványozza, hogy történelem tanárok esetében magyar történelemből is vizsgázzanak. Hadrovics László rámutat arra, hogy vannak Magyarorszá­gon nemzetiségi iskolák. Egy Jugoszláviában szerzett tanári oklevéllel nyugodtan taníthat valaki szerbhorvát nyelvű, iskolában. Valahogy azt a kérést kellene intézni a minisztériumhoz, hogy adjon az illetőknek egy bizonyos időt, hogy megtanulhassanak magyarul és azután honosít­suk diplomájukat. Székely György dékán - minthogy több felszólaló nem je­lentkezett - javasolja, hogy a felmerült figyelemreméltó észrevételeket egységes fogalmazásban küldje fel a Bölcsészettudományi Kar a Művelődésügyi Minisztériumnak, most pedig foglaljon állást a konkrét honosítási kérelmek ügyiben. Oláh József előadja, hogy Dzjadiga Anna /Sztankó Jánosné/ az uzsgorodi /11ami Egyetemen 1968. junius 5-én szerzett angol nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári ok­levelet. Javasolja honosítani mint angol nyelv és iroda­lom szakos középiskolai tanári oklevelet. Vilmar Sabine /Varsányi Lászlóné/ a lipcsei Marx Károly Egyetemen 1970. március 4-én szerzett nÁmet nyelv és iro­dalom - orosz nyelv és irodalomé szakos tanári oklevelet. Javasolja honosítani mint német nyelv és irodalom - orosz nyelv és irodalom szakos középiskolái tanári okle­velet. Hálunk a Német Tanszéken szerződéses állásban dolgozik, magyarul tud annyit, amennyi az oktatáshoz kell. A másik két kérelmező diplomáját honosítani kell, mivel magyar ösztöndíjasok házastársai: Malejeva Mária /Bekete Berencné/ a leningrádi Zsdánov Egyetemen 1968. junius 28-án szerzett orosz nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári oklevelet. Javasol­I

Next

/
Oldalképek
Tartalom