Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 8.a.64.)

1971. december 2. II. ülés

Szigeti József kifejti, hogy í*.kik többször hallgattak B; rlsy előadását, arra c' meggyőződésre jutottak, hogy bizonyos kezdeti nehézségek vannak nála, mint előadónál. i.1- tálában azok a fiatalemberek, akiknek van mondanivalójuk, de monV ‘

danivalójukalnem tudják még elég széles anyagon demonstrálni, küz- /V\

denek azzal, hogy mondanivalóikat hogyan is fejtsék ki, minél kőnk- rétabban és plasztikusakban«

Ilyen küzdelem jellegét látja ő B^rlaynál és azt hiszi, hogy alapjában véve ez volt a probléma nála. Úgy gondolja, hogy bizonyos értelemben ez s jobbik eset. visszagondolva kortár- sai és a saját pályájára: kezdetben ők is komoly nehézségekkel küszködtek és évek munkája, önfegyelmezése és kísérletezése volt az, ami ilyen vagy olyan fokon megfelelő egyetemi előadókká tette

n——S—■—-—í-----jr- & t v á n dókán ismerteti, hogy r,

. . .

filozófiai t; ns’zéken egy tanársegédi pályázat meghirdet és ér ejkerült sor. Erre a pályázatra nyiri jános Kristóf jelentkezett. Megkérdezi a szakbizottság jelenlévő képviselőit, hogy kivánnak-e ki\

egészitést tenni. /M e m/ Felteszi a kérdést, hogy kiván-e valaki megjegyzést tenni.

Hont István a filozófia szakos hallgatók véleményét tolmácsolja. Nagyon meg vannak elégedve azzal, ahogyan Iiyiri János Kristóf oktat. Nemcsak azzal a mgas színvonallal, a— mely előadásainak tartalmát jellemzi, hanem azzal is, hogy olyan emberről van szó, aki szeret is, képes is, tud is oktatni, örömmel veszik, híz tanszéki oktatónak kinevezik.

O-á—ir-;—75—ír-----j o t —r—&~rr dékán bejelenti, hogy

neveléstudományi tanszékre meghirdetett adjunktusi pályázatra ko- már Karoly meghívott adjunktus jelentkezett. Kérdezi, hogy van-e a szakbizottság tagjainak kiegészíteni valójuk. Miután nics, meg____nánz_z-,i i