Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 8.a.64.)

1971. december 2. II. ülés

WEgyetértenek továbbá a számonkérés szűkségességével, és szükségszerű formájával, az Írásbelivel, is.

Értékelésük szerint a honvédelmi oktatásról a hallgatóknak a következő a véleménye: Bizonyoafokú honvédelmi ismeret elsajá—

titásaf vitathatatlan követelmény, Nemcsak az általános műveltség, hanem a világpolitika reális azemlélelef is ezt kivánja minden állampolgártól. Van azonban néhány olyan dolog, amelyet felülvizsgálatra szorulónak tartanak, Ezek tartalmi és formai észrevételek#

Tartalmi észrevételeik:

A honvédelmi oktatás összességében jobban kapcsold/jék a kar profiljához. Végignézd a Feljegyzések elején a Müv.Min keret- tantervét: annak 1/ pontja — hogy mit mond a marxizmus-leniniz- mus a hadseregről, a katonai tömbökről, stb — máé összefüggésben már jólismert anyagnak az ismétlése, Így tehát a tantárg^ke/H

rétén belül mellőzhetőnek érzik.

A 4/ pontról, a lövészetről caak annyit, hogy lebonyolitá- sa sokkal nehezebb kérdés és több más körülménytől, Így a helyszíntől is függ, úgy, hogy itt csak a jobb szervezés szükségességére hívná fel a figyelmet. Például: autóbuszokat visszafelé is!

Az oktatás gerince: a haditechnikai és a polgári védelmi ismeretek. Ezt a hallgatóság is igy tartja. Figyelembe kell azo: bar. venni, hogy bölcsészekről van ezó, akik általában nincsenek megáldva erős gyakorlati érzékkel, és ezt hiányt aligha lehet elméleti utón pótolni.A harcieszközökről, a tömegpusztító fegyve rekről, a hírközlésről szóló alapos előadás—részeket tehát oktat

hatnák és csak tájékoztató jellegieknek nyilváníthatnák. Itt

í~v tvps m

kapcsolódhatnának azután a tanmenetbe több filvetitést, ami

T