Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 8.a.64.)

1972. május 25. VII. ülés

désekefc a hallgatókkal, és akkor világos mindkét fél számára. Megpróbáljuk a fogalmazást világosabbá tenni.

Amit Hegyi elvtárs felvetett, meg fogjuk nézni. A tanulmányi osztállyal egyszerűen el lehet intézni, hogy tudomásul vegye a dolgot, másrészt pontosabban kell az egészet körvonalazni, felterjeszteni a minisztériumba, hogy a specializációk és a szakok pontos meghatározására van szükség.

Tóth Gábor elvtárs az A szakok kicserélésének lehetőségét vetette fel. Nem nagyon mondogatjuk, de dékáni engedéllyel ki lehet az egyik szakot cserélni. Egyáltalán nem kívánatos dolog, de van rá mód és példa is, nagyritkán, indokolt esetben. Például Fülekről van itt egy leány, aki a francia szakot ki akarja cserélni, mert képtelen elvégezni. Hát végezze el becsületesen ezt az évet legalább elégségesre, mert félbe ne hagyjunk semmit, és adja be a kérvényét. Kivétele s esetben meg lehet adni az engedélyt.

■ I ,

Benkő Loránd professzor kiegészítette azt, amit én a képzési tervnek az Egyetemi Tanács által való visszaküldéséről mondtam. Nagyon fontosnak tartom, hogy a szakdolgozat ügyével foglalkozzunk. A képzési terv^ valamelyik változatába bekerülhetne. Ahol szakdolgozati szeminárium van, és bizony nagyon kivánatos lenne, hogy mindenütt legyen, ott nagyobb arányú elmaradás nincs, mert ott megfogják azt a hallgatót. Egyébként én is igy szoktam csinálni, és akkor minden félévben a megfelelő fejezeteket el kell készíteni, és el is készítik. Nem azt mondom, hogy ez mindenütt megvalósítható, de a szakdolgozati szeminárium ezen sokat segit. Nem tudom, hogy a határidő április 30-ig való kitólása mit segítene. Az V. éves gyakorlás teljes embert kíván, ha nem is emészti fel az észbeli energiákat, de ott kell lenni, figyelni is illik, emellett már nagyon sokat csinálni nem lehet. Ezenkívül ekkor van a részképzés vagy az első, vagy a második félévben. Mindenesetre a szakdolgozat kérdését több szempontból meg