Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 8.a.64.)

1972. március 15. V. ülés

-*ri. V*

Mindenesetre ez a szervezeti átalakulás is véleményem szerint szükséges, hogy megelőzze a mi területünkön megmaradó egységeknek a végleges kibontakozását. Ennek nyomán jöheíT majd létre a marxizmus-le- ninizmus tanszékcsoport végleges alakjában.

Hasonlóképen véleményt kértünk a tudományos szocia- lizmus tanszékről is. Mód professzor betegsége, illetőleg utóüdülése miatt Korom Mihály tanszékvezető- helyettes válaszolt a dékáni kérdésre, és ő a következő álláspontot fejtette ki.

A korábban három karra kiterjedt tanszéki tevékenység önállósága, irányítása és az eltérő feladatok, magas oktatói létszám már eddig is több energiát kötött le, mint amennyi pozitivum származott abból, hogy összesen mintegy 30 oktató munkája egy szervezeti helyre és kézbe összpontosult.

Az oktatói létszámot tovább növelte a kiscsoportos oktatás bevezetése, a speciál kollégiumi rendszer beindításával pedig az eddigihez képest is jóval differenciáltabb, aktivabb és önállóbb kari munka szükséges. Ez közvetlenebb irányítást és ellenőrzést követel#

Az egyes karok sajátos feltételeinek és igéiy einek megfelelő, karonként önálló tudományos szocializmus oktatói szakcsoportok kialakítása tehát a céljuk.

Ezt különböző további érvekkel támasztja alá, amelyek az oktató munkán túl kitérnek a társadalmi, politikai, általában a nevelő munka kari kérdéseire, amit korlátozott az, hogy szervezetileg nem tartoztak korábban az állam és jogtudományi, jelenleg a természettudományi karhoz az ott működő tudományos szocializmus szakos oktatók, és másrészt a bölcsészkart terhelték olyan feladatok, amelyek a szervezeti idetarto- zásból adódtak, előléptetéssel, prémiumokkal, külföldi utaztatással való foglalkozás, aminek viszont a tartalmi kérdéseivel kevésbé volt a bölcsészkari vezetés tisztában, illetőleg csak közvetve szerezhe