Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 8.a.64.)
1972. február 3. IV. ülés
233-^v l\l tudományos továbbképzési ösztöndíjra, köztük olyat, aki már régebben doktorált, vannak tanszékek, amelyek a tudományos fejlődés követelményét tartják szem előtt, más tanszékek viszont nagy óraterhelésükről beszélnek, tehát már eleve jelzik, hogy a tudományos továbbképzési ösztöndijasokat az oktató munkában akarják foglalkoztatni. Az Angol Tanszék jelzi, hogy az V. éves hallgatók között több is van, aki számításba jöhet. Hivatkozik a magas hallgatói létszámra, amely szükségessé teszi az utánpótlásról való gondoskodást. A Neveléstudományi Tanszék a jelenlegi V. éves.hallgatók közül kiván valakit visszatartani tudományos továbbképzési ösztöndijasként, mert a ráháruló feladatokat külső előadók bevonása nélkül nem tudja megoldani. Egy konkrét hallgatóra gondolnak, akinél fontos előny az, hogy háromszakos, s ezek közül kettő természettudományi, alkalmas személy lesz tehát a kialakítandó természettudományi kari pedagógiai tanszéki részleg számára. Az Általános Nyelvészeti Tanszék szintén egy végzős hallgató eredményei alapján tesz javaslatot, aki a szak egyik legaktívabb hallgatója, a berlini Humboldt Egyetemnek egy diákkonferenciáján beszámolót tartott, az Akadémia Nyelvtudományi Intézetében gyakorolt, és ott a rábizott feladatokat kiválóan végezte el. Két évig KISZ évfolyam szervező titkár volt, Népköztársasági Tanulmányi Ösztöndíjban részesült, a tanszék jelzi, hogy munkáját csak ilymódon tudja megoldani, mert kívülről fiatal munkatársat kapni nem lehet. Végül a tanszék felhivja a figyelmet arra, hogy az összes kinevezett dolgozói túl vannak a negyvenedik esztendőn. A Finnugor Tanszak egy magyar-orosz-finnugor szakos most végző hallgatóját javasolja, aki egy évet a Szovjetunióban és egy évet Finnországban töltött ösztöndijasként és több alkalommal végzett gyűjtőmunkát nyelvrokonaink körében. Felhivja a figyelmet arra, hogy tizenkét éve a tanszék oktatói állománya nem gyarapodott.
