Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 8.a.64.)

1971. december 16. III. ülés

külföldi ösztöndíjban, illetve nera nyílt alkalmuk arra, bogy^ tudomá­nyos munkásságukat - az oktatási kötelezettségek alól történő huzamo­sabb mentesítés mellett - itthon folyamatosan végezhessék. Ennek meg­felelően a tanszéknek mindössze két kandidátusi fokozattal rendelke­ző oktatója van, másik két esetben a következő egy-két éven belül vár­ható a kandidátusi értekezés benyújtása. A fiatalabb oktatók közül ketten a közelmúltban szereztek bölcsészdoktorátust. Meg kell azon - ban jegyezni, hogy noha a tanszék tudományos teljesitménye nem éri el a kivánt mértéket, mégis különb annál, mint ami a tanszéki rangfoko­zatokban kifejezésre jut. A tanszék szinte minden_oktatója rendszere­sen publikál, továbbá kiveszi a részét az egyetemi jegyzetek és tan­könyvek Írásából. A közeljövőben megjelenik egy évkönyv, amely a tan­szék tagjainak újabb tanul Hiányait tartalmazza* A tanszék elkészítette tudományos munkatervét, amely az angol reneszánsztól a XX, századi regényig kijelöli a kutatás csomópontjait, különös figyelmet szentelve az irodalomelméleti vonatkozásoknak. A nyelvészeti kutatási terv az angol szókapcsolatok gyakoriságának vizs­gálatát állitja középpontba. Ez utóbbi munkának várható elméleti ered­mények mellett megvan a nyelvtanításban gyakorlatilag jelentkező hasz­na is. A tanszék irodalomtörténeti tudományos munkaterve meglehetősen szétágazó, s egymástól időben is messzeeső problémaköröket próbál egy­befogni. Valójában a jelenlegi stádiumban még nem beszélhetünk arról, hogy a tanszék képes lenne egy nagyobb szabású kollektiv tudományos muhkatervet megvalósítani. Az oktatók a kutatás céljára rendelkezésre álló korlátozott idejüket jobbára egyéni témáiknak szentelik. A tanszék tudományos fejlődését hatékonyan segíthetné elő, ha_szer­vezett kapcsolatot létesíthetne a Magyar Tudományos .Akadémiával, illet­ve annak Irodalomtudományi Intézetével, Fontolóra kellene venni a nagy­létszámú tanszéken tudományos kutatóhelyek létesítését, ezzel is elő­segítve, hogy egy-egy oktató időlegesen teljes munkaidejét a kutatás­nak szentelhesse. A tanszék a tudományos kutatásban és az oktatásban egyaránt érvénye­síteni igyekszik a marxista világnézetet. Súlyt vet arra, hogy az ok­tatók és a hallgatók megismerkedjenek a szocialista és a tőkés orszá­gok marxista irodalomtudományának eredményeivel, különös gondot for­dítva a Szovjetunó-óban folyó kutatásokra, A tanszék egyik oktatója amerikai tanulmányútján a szocialista országok Shakespeare-kutatásai- nak kérdéseivel foglalkozott, s'a szovjet anglisztikával kapcsolatban több publikációt megjelentetett, A tanszék gondozásában megjelent egy gyűjtemény "Szovjet tanulmányok az angol irodalomról" cimen. Az elő­adásokon és szemináriumokon az oktatók arra törekszenek, hogy a polgá­ri irodalomtudomány eredményeit a marxista kritika fényeben mutassák be - ez a törekvés azonban nem minden esetben érvényesül elég következe­tesen, Kivántos volna, hogy ezzel a kérdéssel a tanszék a közeljövő­ben külön foglalkozzék. Inkább az egyéni kezdeményezések, mintsem az intézményesség jellem­zik a tanszék nemzetközi kapcsolatait. A tanszék több oktatója leve­lezésben áll külföldi /:angol, amerikai, szovjet:/ szákemberekkel, egyetemek, tudományos intézetek munkatársaival. A kapcsolatok intézmé­nyes kiépítéséhez, a lehetőségek felkutatásához, külföldi szakemberek meghívásához azonban a tanszék nem kapta meg az egyetemtől és az ille­tékes állami szervektől azt a támogatást, amelyre jellegénél, súlyánál és egyre növekvő létszámánál fogva szükségé lett volna. Az elmúlt tiz éves időszakban, mióta hazánk nemzetközi kapcsolatai általában fellen­dültek, a magya.-angol kutlurális csereegyezmény alapján a tanszéknek

Next

/
Oldalképek
Tartalom