Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 8.a.64.)

1971. december 16. III. ülés

tu3llgatók az 5* félévben a kötelezően vélasztható 2 órás szaktárgyi speciálkollégium terhére kötelesek felvenni az esztétikát, és abból a félév végén kollokválniuk kell. Az esztétika azonban az előbb felsorolt tárgyak között szerepel. Kérdése az, hogy például egy magyar-német szakos hallgató mint magyar szakos az 5. félévben köteles felvenni az esztétikát, a félév végén kollokválnia kell, de mint német szakos hallgató köteles a 7* és 8. félévben felvenni és két féléven át kollokválni.

Szathmári István dékánhelyettes: Mentesüli

Mollay Károly második kérdése a képzés céljára vonatkozik. A 4. oldalon azt mondja az anyag, hogy "a nem tanárszakos bölcsészképzés célja olyan ... szakemberek képzése, akik ... alkalmasak arra, hogy ... felsőoktatási intézményekben ... működjenek. Vajon nem aggályos-e olyan tanárokat is képezni, akik felsőoktatási intézményekben fognak működni, de pedagógiai képzett&sgségük és gyakorlatuk nincs?

'In Pók Attila megjegyzi, hogy a tervezet 17. oldalán a testnevelésnél az szerepel, hogy a hallgatók az első négy félévben heti 2 órában kötelesek testnevelési órákon részt venni, és a félév végén gyakorlati jegyet szerezni. Vajon nem irreális-e az az igény összehasonlitva a marxizmus számonkérési formájával, ahol a 5 félév végén csak beszámoló szerepel. A testnevelési gyakorlati jegy nagyon xarinc ronthatja az átlagot.

Telegdi Zsigmond rámutat arra, hogy a 7. oldalon olvasható: "az általános és alkalmazott nyelvészet szakot csak matematika vagy idegen nyelv, a görögöt csak latin szakos hallgatók választhatják." Kétségtelen, hogy az általános és alkalmazott nyelvészeti szakot nem végezheti el olyan hallgató, aki egy vagy két, esetleg még több idegen nyelvet nem ismer, tehát inkább azt mondaná, hogy nem választhatja a szakot olyan hallgató, aki a magyaron kivül más nyelvet nem tud. Vajon úgy értendő-e ez a szöveg, hogy magyar szakos hallgató az általános és alkal—