Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 8.a.64.)
1971. december 16. III. ülés
- wJ nyelven leadott nyelvészeti és irodalmi órák már nem adnak elegendő lehetőséget a nyelvtanulásra, megértésükhöz már előzetes nyelvimtudásra van szükség. A tudományegyetem nem idegen nyelvi főiskola, itt nem tolmácsképzés folyik, nem minisztériumi levelezőket és nyelvmestereket nevelünk, hanem az illető nyelveket és irodalmakat ismertetjük magas szinten, és előkészitünk az azokban folyó búvárkodásra. Mint Tolnai professzor mondta, minden tanszak tekintélye tudományos színvonalától függ, és nem attól, hogy milyen mélységben és szélességben folynak a nyelvgyakorlatok. Sőt a tapasztalatok azt mutatják, hogy egyre kevésbé van szükség nyelvgyakorlatokra, egyre jobb felkészültséggel jönnek a hallgatók a középiskolából, az idén az I. évesekkel már semmiféle különösebb nyelvi probléma nincs, értenek, beszélnek, talán nem Írnak olyan jöl, mint kellene, de az a pár stílusgyakorlat, ami van, ezt kiküszöböli. A nyelv- és stílusgyakorlatokat tehát még egy darabig fenn kell tartani. A szakdolgozatok a régi egyetemi rendszer hagyománya, amely uj körülmények közé került, feltétlenül fenn kell tartani, sőt tovább kell fejleszteni, de valami ellentmondás keletkezett. A jelenlegi egyetemi struktúrában nincs elegendő idő arra a tudományos elmélyülésre, amelyet a szakdolgozatok megírása megkövetel. Felmerült már az a gondolat, hogy az V. év első vagy második félévét kellene szabaddá tenni avégett, hogy a hallgatók a szakdolgozatot kellő elmélyültséggel meg tudják imi, a szerkesztést el tudják végezni. A terv azonban különféle nehézségekbe ütközött, elsősorban a gyakorló iskolák tantervi problémája áll itt gátló tényezőként előttünk. Pillanatnyilag nem tud semmiféle javaslatot tenni, csupán a problémát jelzi, amelynek megoldásáig lehetetlen olyan színvonalat megkövetelni, hogy a szak- dolgozatok nyomtatásban megjelenhessenek.
