Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.61.)

1970. december 15-16. II. ülés

Próbáltuk; pontosan meghatározni a szakmai gyakorlatot. A részképzés, például az orosz szakosok, a német szakosok esetében, belekerül a diplomába, mindenkinek részt kell vennie ebben, része a bölcsész- illetve tanárképzésnek, de bizonyos esetekben a dékán felmentést adhat#

Jó lenne, ha az oktatók jobbak ismernék a tanulmányi és vizsga szabályzatot. December 12=ig kellett meg- szerezniök a hallgatóknak gyakorlati jegyeiket és az aláírásokat, egyes tanszékek azonban kijelentették, hogy később teszik ezt meg, van olyan tanszék, amely januárban akarja megadni az aláirásokat és a gyakorlati jegyeket, ha majd az illető kollokvál abból a tárgyból. Mondhatnék, hogy ezek adminisztrativ dolgok, de tartalmiak is olyan értelemben, hogy rontják a hallgatók fegyelmét, nem felelnek meg a tanulmányi és vizsga szabályzatnak, igy a hallgatók más dolgokban is felmentést fognak kérni a szabályzat alól*

Kéri, hogy a Tanács tagjai hassanak oda, hogy ate oktatók megismerjék ezt a szabályzatot és alkalmazzák is a gyakorlatban,

Tavaly elkészültek a vizsga- és a szigorlati körevet élmények. Az egyetem rektora december hó 8-án kelt levelében elmarasztalja karunkat, hogy a másik két karhoz viszonyítva túl magas a kitűnő, jeles és jórendü k hallgatók száma. Ez nyilván az ösztöndíj szempontjából okoz bonyodalmakat. Felolvassa a rektor levelét, amely kifejti, hogy az 1967/68. tanév második félévében a kitűnő, jeles és jórendü vizsgák száma a Bölcsészettudományi Karon 78.8 volt, a következő tanévben 88*9, 1969-ben 91«7. Jelesrendü volt az elmúlt félévben a jogi karon 9*2, a Természettudományi Karon 24-,1 és a Bölcsészettudományi Karon 4$.11 %\ beszámítva azt is, hogy a Bölcsészettudományi Karra jobb felkészültségű hallgatók kerülnek be, mint a másik két karra, még igy is feltűnő a különb-