Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.61.)
1970. október 30. I. ülés
im amelyen a jelölt egy nagyobb összefüggő problémakör kifejtése kapcsán arról ad számot, hogy rendelkezik a szaktanári és nevelő munkához nélkülözhetetlen alapvető szakmai, ideológiai, pedagógiai és módszertani ismeretekkel és készségekkel. Ugyanez meg van fogalmazva a nem tanárszakok esetében is. A minisztérium munkabizottságokat hozott létre minden egyes szakterületre abból a célból, hogy dolgozzák ki a javaslatokat az államvizsgára vonatkozóan. Ezek a munkabizottságok munkájukat a napokban, fejezik be, már néhány ilyen javaslat beérkezett hozzánk, ezek sok szoros!tásra kerülnek és még november folyamán az illetékes szakbizottságok megvitatják. Ott ismét mód lesz arra, hogy a szakterületek képviselői még egyszer elmondják kifogásaikat, javaslataikat. A döntő azonban nem az, hogy .azt próbáljuk bizonyítani, hogy nem lehet a kérdést megoldani, hanem azt kell keresni, hogyan lehet ezt a problémát helyesen, jól, a hallgatók és a szakképzés érdekeit is figyelembe véve megoldani. És mint a már eddig beérkezett javaslatok x± is bizonyítják, meg lehet oldani. Az államvizsga egyáltalán nem jelenti majd a szigorlati anyag ismételt számonkérését, a szakképzés a második szigorlattal befejeződik, az államvizsgán nem kívánjuk a már egyszer megtanult anyagot visszakérdezni, hanem arról van szó, hogy a négy év alatt megtanult szakanyagot hogyan képes a hallgató önállóan alkalmazni az iskolai tanításban, rendelkezik-e ezenkívül elméleti biztonsággal, a tanári hivatáshoz szükséges pedagógiai, pszichológiai és szakmódszertani ismeretekkel. A kérdések is ilyenek, egy nagyobb témakört ölelnek fel, amelyre voltaképp nem is lehet majd felkészülni, mert ha valaki a 25-30 kérdést ki akarja magának dolgozni, gyakorlatilag minden egyes kérdésről meg kell Írni egy könyvet. El kell mondania a szaktanári hivatás szempontjából azt, hogy mit tanult
