Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.61.)
1970. december 15-16. II. ülés
Idevág a messzemenő választási lehetőség is, amely ugyan objektive kivánatos, de arra vezet, hogy finden egyetemi oktató kissé méltányolja azt, hogy több lehetőség közül éppen őt választották a hallgatók, nincs szive lerontani a tanulmányi átlagát annak a hallgatónak, aki önként jött hozzá. Kérdezi, hogy az ösztöndíj keretek szétosztása a karok között hogyan történik. A karok kapják az Ösztöndíj keretetet létszám szerint vagy az egyetem kapja? Ha minden kar megkapná a saját ösztöndíj keretét, akkor a jeles bölcsészek nem vennék el az ösztöndijat a közepes jogászoktól és az elégséges természettudományi kari hallgatóktól, s akkor talán más szemmel néznék a Bölcsészettudományi Kar jobb jegyeit, ez a liberalizmus a Bölcsészettudományi Kar belügyévé válnék, amely belügyet természetesen nagyon komolyaan kell venni, de mégsem válhatna a karok vagy éppen a felsőoktatási intézmények közötti súrlódás alapjává. Szathmári István dékánhelyettes válaszában nem óhajt kitérni az összes javaslatokra, amelyek a vizsga liberalizmussal kapcsolatban elhangzottak, csupán egy gondolatra reagál. A kötelező és az ajánlott olvasmány anyag nyilván változó, bizonyos irányelveket meg lehet adni, de az egész listát minden esztendőben cserélni kell, a tanszékek találkoznak a hallgatókkal, tehát megmondhatják, hogy melyek az uj kötelező olvasmányok, az anyag ilyen tekintetben nem köti a kart. Ami az osztályozási liberalizmust illeti, az V. év nem xűtfc ronthatja a kari átlagot, mert ott csupán egykét tárgyból vizsgáznak, mig a többi években 5-8 tárgy vagy éppen szigorlat van, a főbaj tehát nem az V. éven mutatkozik, az alsóbb évfolyamokon kell változtatásokat végrehajtani az osztályozásban. Megköszöni Klekes Lajos professzor megjegyzését arról, hogy a szóbeli tájékoztatás nagyon fontos.