Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1968-1970 (HU ELTEL 8.a.60.)

1968. november 21. I. ülés

V- 29 egyes szakcsoportok fognak dönteni, ahogy itt a dékán SixEÜcKÜixfcáci elvtárs emlitette, tehát tulajdonképpen alig marad ala olyan tárgy , amelyet a korábbi értelemben vagy más értelemben vett kari tanács elé kellene hozni, ebben az esetben elegendő csak néha összeülni, de tulajdonképpen nem is maradna miért összeülnie egy ilyen testületnek, mert felelős döntés tőle úgysem várható. Még fokozottabban jelentkezik ez a probléma más karokon, olyan karokon, ahol nincsenek szakcsoportok és ott is egy 80-100 tagú vezető testülettel kellene irányítani azt az egyetfen/t vagy kart. Ott nem tudtuk kimondani azt, hogy a szakcsoport vezetők vegyek részt a tanácsban, mert ilyenek nincsenek. Ilymódon el lehet érjni azt, hogy ez egy produktiv testület legyen? Csak olyan módon, mint ahogy az általános irányelv is tartalmazza, hogy megmondjuk azt, hogy eleve automatikusan minden egyes intézményben kik azok, akik hivatalból tagjai a vezető testületnek, ezenkívül hozzávetőlegesen a választható személyek létszámát. Ezt az adott esetben például s. nagyon jól lehet alkalmazni a Bölcsészettudományi Karra úgy, ahogy azt Elekes elvtárs is mondta, tehát a saját kari vagy az egyetemi szabályzat tervezetben konkréten kell rögzíteni azt, hogy mi tartozik e választott vezető'testület döntési jogkörébe és mi tartozik a szakcsoportok döntési jogkörébe, további mi tartozik a tanszékvezetők döntési jogkörébe. Egy ilyen jellegű felépítéshez kell mégis kérnem a kari tanács hozzájárulását annak ellenére, hogy érezhető és nagyon világosan jelezték is itt, hogy sok probléma van, de ha egy