Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1966-1968 (HU ELTEL 8.a.59.)
1968. február 28. I. ülés
30 sságon például a felszabadulás éta együttvéve nem jelent meg annyi görög iaü magyar fordítása, mint ae utóbbi öt évben* Mindarról azonban nem kell meggyózni az ország első egyetemének Bölcsészettudományi Karát* Kern Is törekszik arra, hogy ennél az átlagos tia embernél több legyen a görög szakos* Hagy on helyesnek tartja, hogy a görög több más tárggyal együtt olyan értelemben *B* szak, hogy aa első két félévben a hallgató csak ideiglenesen görög szakos és további tanulmányai attól függnek, hogyan állt helyt, ez jobb, mist a korábbi felvételi rendszer, amely jóval kevésbé szilárd alapokon döntött ebben a kérdésben* As egység kedvéért hajlandó volt leseállni a heti 6 óráról hét 4 órára, de kéri, hogy ezt a heti 4 órát legyen szabad úgy megtervezni, mint ahogy ez az eredeti javaslatban van, hogy a szalmacsépléshez hasonló bevezető kollégium helyett legyen becsületes nyelvi kollégium, mert ma már a középiskolában nem tanulnak a diákok görögöt, alapos nyelvi tudás nélkül peftg pedig az egész képzés hiábavaló, ugyanis a görög filológia elsőrendűen mégiscsak nyelvi studium* 36 lame a későbbi félévekben egy—egy órával emelni a szak óraszámát* A görögöt harmadik tárgynak szeretné látni ugyanazon érvek alapján, mint amelyeket Czeglédy professzor kifejtett az orientalisztika szakokra vonatkozólag, legyen ez egy kedves időtöltés a számukra, lássák, hogy nem minden tanulmány eredménye fejeződik ki fizetésben* Veszélyt lát abban, hogy ha s görög csak harmadik szak lesz, akkor baj van a görög anyanyelvű hallgatók képzésénél, mert ha kevesebb az óraszám, akkor kisebb lesz a követelmény is, ez elkerülhetetlen; ha ennek ellenkezőjét hisszük, akkor magunk is rászorulunk pedagógiai továbbképzésre* Ami a szabad bölcsészetet illeti, vigyázni kell még a kifejezésre is, mert a s savak veszélyesek, mind «of éle téveszme kristályosodási pontjává válhatnak. Kés dolog az, hogy vannak 9-2~
