Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1966-1968 (HU ELTEL 8.a.59.)

1968. április 25. III. ülés

AP 6

lazták azt, hogy két tipusu szakmódszertani foglalkozásról lobot és kell «mólul» Az egyik az átfogó elméleti alapozó jellegű felkészítés, ennek a gyakorló ér előtt kell végbemonnle, en

elvileg mind emellett szól. A másik az Y, éven szorzott gyakorlati tapasztalatok elméleti általánosítása a szakmódszertan vonatkozáséban» ami szemináriumi jellegi foglalkozásokat igényel és amire az eredeti tanterv külön foglalkozásokat biztosított • Elvileg ennek a megoldásnak a fönntartását tart la változatlanul helyesnek. Más kérdés» begy ««rendelkezésre álla- nnte-e minden szakon ezek a lehetőségek vagy som« Ha nem» akkor meg kell próbálni a két feladatot valamiképp egybeolvasztani és egységesen belerakni az Y* év őrnagyié zsúfolt programjába. Ezzel kapóeolatban azonban nagyon erős fenntartásokat érez» nemesek elvi» bánom gyakorlati okokból le» de nem ellenzi

aint kísérletet. Ha a kísérlet nem sikerül, akkor még mindig

M

választani lehet a másik vagy esetleg a harmadik megoldást, Felmerült az Y, év szakfoglalkozásainak jellegét érintő kérdés. Tudomása szerint valamennyi szakon évek óta folynak lo nem becsülhető, sőt eredményes kísérletek ez optimális jelleg kial&lkitására. Az Y* éven többféle szakfoglalkozás nemesük elképzelhető, hanem szükséges is, szakonkint változik azonban ezeknek konkrét tartalma» jellege, A legtöbb szakon közös az, hogy a szakma élő elméletét, az aktuális vitákat kötött vagy kötetlenebb formában a hallgatókhoz közelebb akarják vinni, elsősorban, hogy a módszerekkel megismertessék Őket, hogy azután jövendő pályájuk idején ennek hasznát vegyék. Talán ez a leginkább meghatározónak tekinthető szempont az Y, év szakmai vonatkozásában, Hagyom szerencsétlen dolog lenne, ha eleve meg akarnánk határozni az Y, éves foglalkozások jelle- 15 -