Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1964-1966 (HU ELTEL 8.a.58.)

1965. március 25. II. ülés

imi az anyagban» a ES EI3z~szel kapcsolatban szerepel, eléggé megdöbbentő annak: ellenére, hogy tisztában vagyunk a KIí3z munka lehetőcégeivel ás fojátékosságaival* A hallgatóknak olyan megjegyzései, hogy el sem tud .jók képzelni, hogy a KISs mivel járuljon hozzá munkájukhoz, azt mutatja, hogy a tagság nagy zömét ne re vonták be a munkába eléggé, kíilönhcn ilyen .jellegű bírálatok nem hangzottak volna el, nem imák azt, hogy a SISz munka osak papíron van* Helyesek az anyagban a konkrét észrevételek és jussiatok a diákkörökről én a TCISz gyakorlatokról stb#, de ezeket nem tartja elegendőnek, nagyobb súlyt kell fektetni a politikai téren in a munkára# Az Eötvös Kollégium positiv értelemben szerepel az anyagban; meg kellene vizsgálni, hogy ez a munka hogyan élvezhetné az egész bölcsészkar oktató gárdájának a támogatását# Az anyag utal rá, hogy az előadások jelentik ma azt a fő formát, amikor a hallgatók találkoznak az oktatóval, a szemináriumok összetétele jelenleg teljesen esetlegesnek látszik, keresni kell tehát azokat a formákat, ahol a hallgató pozitív választ kaphat kérdéseire, ennek hiányára utal az egyik mondta, hogy naz egyetemen kevés az igazi tanár, többnyire csak oktatók vannak"• természete sea nehéz megfogni a nagy szakokon a hallgatóknak azt a zömét, amely csak előadáson találkozik a tenárával és egyébként messze elkerüli, hiszed a szemináriumokat már nem a professzor tartja és különben is a hallgatóság nagy részénél az a döntő, hogy milyen jegyet remél az illető szemináriumvezetőtől# így az Eötvös Kollégiumban és a KISz-ben végzett tanári munka jelenthetné azt, hogy a nagy szakokon is több alkalom legyen az