Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1964-1966 (HU ELTEL 8.a.58.)

1966. május 17. IV. ülés

21 útjáról. Ami egyébként az említett szövegrészt Illeti,

ont /

hallgató nem kisebb Irének tartja *r«ny Jánuto, hanem gúnyosan nyilatkozik. Mindenesetre a kézikönyvben jhí fel vannak sorolva és 8 könyv taglalj? a kisebb költőket is és azok t is, akiknél nem elegendő a kézikönyv fejezet elolvasása, hanem akiknek a munkásságát teljesen át kell élni és mesterek segítségével, vezetésével kell belemélyedni életművük tanulmányozásába. A

magyar irftódalml tantervet tehát alaposan meg kell nézni, nem

v_y

azért, hogy mindenáron változtassunk azon, amit csak nemrég határoztunk el, hnem figyelembe kell venni a megváltozott körülményeket, feltételeket. Amióta ezt az anyagot kézhezvette, már volt egy értekezlet a szakterületen, amely a 20. századi irodalom nagyobb arányú oktatását igényelte, viszont az iskolák többnyire idősebb pedagógusai részéről a dolog úgy vetődik fel, hogy a 20. század rendben van, ezzel szemben a 19# század nagyjai hiányoznak. Különféle szempontok vannak, e ezt a kérdést minél előbb okvetlenül egész terjedelmében elő kell venni.

Elnök felteszi a kérdést, van-e még valaki, aki fel akar szólalni, ha nincs, akkor felkéri Küte Sándor dékánhelyettes elvtársat, hogy adja meg a választ a felszólalásokra.

X ö t e Sándor a Módszertani Bizottság távollévő elnöke helyett ad választ, tekintettel arra, hogy ismeri a Módszertani Bizottság munkáját, maga is részivett az anyag előkészítésében. Hangsúlyozza, hogy a Módszertani Bizottság nem úgy készítette ezt az előterjesztést, hogy ezzel a tanárképzés problémáit valamilyen lezárt formában adja elő, hanem csupán Jelezni óhajtotta a reform kapcsán is Jelentkező és egyébként is meglévő problémákat, s hogy az anyag alkalmas legyen arra,

Lff