Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1964-1966 (HU ELTEL 8.a.58.)

1964. december 17. I. ülés

- 27

azt javasolják, ami belátható időn belül megvalósítható, mert ha

U sző

ilyen nagyarányú terveit xxá a z egyetem, akkor az egészből nem lesz semmi, vissza fogják dobni és élőiről kezdhetjük. Fontos az is, hogy az ilyenféle félreértéseket, mint amilyenekről beszélt, ki lehessen küszöbölni és a perspektívát is megadni, hogy melyek lesznek a feladatok.

/ i

P e r é n y i József hangsúlyozza, rendkiyül nehéz újat mondani ebben a tárgybamn, mégis az idén van ebben egy uj elem.

Mindig az volt a kiinduló pont, hogy a levelező és esti oktatást társadalmi szükséglet Írja elő. Közben hatalmas munkaerőhiány lépett fel mind az iparban, mind a mezőgazdaságban. Ez kapcsolódik azzal, hogy mig évtizedekkel ezelőtt az érettségi volt a cél és az jelentette az Íróasztalt, most az egyetemi diploma,

tehát mindenki egyetemet akar végezni. Amíg nem volt munkaerő- hiány , addig abból indultunk ki, hogy mennyi tanárra van szükség. Kern hiszi/azonban, hogy annyi magyar-történelem szakos tanárra lenne szükség, mint ahányan a nappali, levelező és esti oktatás keretében ezen a szakon tanulnak, még akkor is, ha nem mind tanárként akar elhelyezkedni. Nincs tehát szükség valamiféle diploma» i

gyárra. A színvonalkülönbség okai az esti és a nappali hallgatók között a következők: 1. Nyolc órai munka után nem várható annyi az estis hallgatótól, mint a nappalitól. 2. Kevesebb a szemináriumi oktatás az esti tagozaton. Egyébként is minthogy kevés a nyelveket tudó ember, nem biztos, hogy az egyetemes történeti szemináriumokon elérjük a, kívánt célt. /Elekes Lajosi Majd mi átvesszük azokat az órákat!/ Az egyetemes történet terén ugyanakkor a jól felépített előadás nagyon sokat helyettesíthet a szemináriumi munkából. Ha mégis lesz egyetemes történeti szeminárium, akkor a tanszék létszámát mg meg kell duplázni, mert sy