Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1964-1966 (HU ELTEL 8.a.58.)
1966. március 4. III. ülés
véért «eveket említeni. A félévi vizsgaátlag 4.11, ami összehasonlítva a tavalyi 4.30-as átlaggal, bármilyen furcsán hangzik örvendetes jelenség, közeledünk az országos átlaghoz. Oktatóiak többsége már él a teljes osztályázkzási lehetőséggel: 2093 nappali tagozatos hallgató közül egy tárgyból bukott 125, két tárgyból 22, ami a hallgatók 7 #-a. Engedéllyel halasztott 57, 47 engedély nélkül kje!?, összesen 104 hallgató, tehát 5£. Kern kielégítő eredmények miatt a kari vezetés 32 főt utasított évismétlésre, 5 hallgatót tanácsolt el a karról és 5 hallgató maga maradt ki. A vizsgalapokból számítja ki idejében a Dékáni Hivatal a tanulmányi átlagot, ami kell oz ösztöndíj idejében való folyósításához, szomorú tehát, hogy február közepén is érkeztek szemináriumi vizsgalapok, amelyeket december végén ie el lehetett volna küldeni minden nehézség nélkül. Ha az admi- nisztrátorok mindenütt előre megcsinálták volna a vizs(Lapokat, akkor el lehetett volna kerülni a késedelmet. Van egy újfajta, xjh rejtett vizsgahalasztás, amikor as oktatók megengedik, hogy a január hónapon belül a hallgatók kétszer-háromszor is halasztanak, ami torlódásokhoz vezet a hónap végén, akadályozza a tanév megkezdését. A hallgatók csat úgy kezdhetnek vizsgázni, ha a félévi aláírásokat megszerezték. Egy IV. éves magyar-francia szakos hallgatónő az óbban úgy tette le kötelező vizsgáit, hogy öt aláirása hiányzott, erre sem a dékáni hivatali előadó, sem a vizsgáztatók nem figyeltek fel. A vizsgákon a mérce nem eléggé egységes, az egyik ajtó előtt igy torlódnak a hallgatók, a másik ajtó előtt nem jelenik meg senki. Egyes megbízott kül3Ő előadók enyhébben osztályoznak, de mutatkoznak eltérések egyes tanszékek között is. Van olyan
