Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1964-1966 (HU ELTEL 8.a.58.)

1966. március 4. III. ülés

az oktató-nevelő tevékenységet, ez méltatlan az egyetemhez, de azokhoz is, akik ezt a munkát elvégezték, Furcsa munkamódszerrel is dolgozhatott ez a bizottság, mert a Középkori Egyetemes Történeti Tanszék itt úgy szerepel mint a világ egyik legnagyobb labinetjének tulajdonosa anélkül, hogy Székely György' professzort bárki megkérdezte volna, hogyan kapták ezt a helyiséget és mire használják, A tanszéknek a jelenlegi helyére kellett költöznie, mert a hivatal terjeszkedik az épületben, a dékáni hivatal sorra elnyeli a helyiségeket, mégpedig az oktatási célokra szolgáló helyiségeket is. így keletkezett az a helyzet, hogy a könyvtári olvasó teremből kabinet helyiség lett, amely kiutalása után már egy esztendőre mint felajánlási javaslat merül fel. Arról nem is beszélve, hogy ez egy tanársegéd szobája is. Ez az objektiv és szubjektív helyzet, amiért kénytelen nemet mondani, A bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia azt is, hogy nagyon sok a hivatali helyiség és nem lehet osak úgy mint harmadik lehetőséget felvetni, hogy valóban idegen testek is vannak az épületben, s ezeket fel kell szabadítani. Ez már maga is elegendő ok arra, hogy ezt a jelentést levegyük a napirendről. Ha az egyetemen az oktató munka mellett mindinkább előtérbe kerülnek a nevelési feladatok, akkor nem tehetünk olyan lépéseket, amelyek a nevelő munka feladatait rontják. Ha most a tanszékektől elvesszük a kabineteket, vajon egy bizonyos idő múlva nem fogják-e rendben lévőnek tartani felsőbb szerveink is azt a helyzetet, hogy nincsenek tanszéki kabinetek. Egy olyan megoldás, amely zerint mindig csak egy bizonyos órára kap meg egy tanszék egy szemináriumi helyiséget, lehetetlenné teszi az ifjúságnak a tanszék köré való gyűjtését, a velük való foglalkozást, a nevelést, az oktatást. Egy más napirendi pontnál majd ugyanaz a kari vezetés, amely elénk tárta ezt a javaslatot, vizsgálni fogja, hogy