Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1964-1966 (HU ELTEL 8.a.58.)
1964. december 17. I. ülés
J- 21 álláspontot lehessen kialakítani. A minisztérium megpróbálta a könyvtáros szükségletet felmérni* Körülbelül 3000 könyvtáros dolgozik az országban, ezek egyharmada felső cO / fokú végzettségű k$nyvtári&'c$f, kétharmadának vagy nincs képzettsége vagy középfokú káder. Volt például egy hallgatónk, aki férjhezment Üllőre és most ott könyvtáros. Kern járt / vele rosszul az üllői könyvtár, de kérdés, kell-e ott egy felső fokon szakképzett könyvtáros. Kern tartható az az álláspont, hogy könyvtár tipusok szerint próbáljuk megállapítani a szakképzettség szükséges fokát, hiszen a könyvn&k tári munkakörök szerint egy könyvtáron belül van felső vezetés, középfokú káderek, kisegitő munkarők, raktárkezelők, könyvkötők, takarítók. Az az elképzelés, hogy a közművelődési könyvtárak könyvtárosait másképp képezzék-, meghaladott dolog ,nag®5caxxxáx nagyon régen megcáfolt és elvetendő gyakorlat. Egyes nyugati országokban még fennáll, de az összes szocialista országok már régen túl vannak rajta. Számításba kell venni a szükségletet. A mostani létszám körülbelül 80 fő a nappali, levelező és esti tagozaton, nagyjából elegendő, de nagy baj az óriási ingadozás, kiegyensúlyozottabbá kell „tenni a beiskolázást. Elegendő a nappali 40 fő, levelezójres kiegészítő IO-I5 fő vagy kétévenként 20-25 fő. A kisebb tagozatokon ezt a létszámot kellene elfogadni és akkor lényegese^ jobb képzést lehetne biztosi— tani. A levelező ^zakösok egy része köteles elvégezni az egyetemet, különben állását veszti. Gondolni kell arra, hogy a nálunk tanuló könyvtár szakos hallgatók nem hajlandók elmenni még Nyíregyházára sem, hát még Csengerre. A levelező képzés révén viszont az ott dolgozó és ott lakó embereket /
