Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1962-1964 (HU ELTEL 8.a.56.)

1962. december 8.

de 8 bizottságban alulmaradt ennek az elgondolásnak a vélelmezésében. Hironyára olvasták az elvtársak líémeth László írását err*l a kérdósr"l “Ka ón miniszter lennék’* cirnel közel 70 sokszorosított oldalon, lieggyőrődéW* hogy i tantárgyi komplexek irányába kell haladnia r fejlődésnek, .egyetért Irene s ényi—■'.aide, pi’el Imre professzor véleményével ri.ban a te, _<4r,

kintetben, hogy a távlatokat figyelembe kell venni. TTen vitás,

*

hogy- fi társadalom ős a fiatal nemzedék számára is az lenne s

V . • .1 " 1 'i

legideálisabb, ha 18 é es korig egységes kópzést lehetne biztosi tani és csak akkor kellene pályát válaszLeniok. Ezt a lehetőséget azonban ma egyetlen egy ország sem tudja biztosítani

/

sehol a világon. Munkánkat továbbra is motiválja az, hogy a második idegen nyelv bevezetése mindkét ta ozaton eldöntőttnek látszik, Így a. lat’n n» nyelv oktatása Is mindenütt biztosítva van fakultativ alapon r int második idegen nyelv. »* : odalo' ^el nézte a tanszéki javaslatokban felmerülő idényeket, mert azok teljesítése azt eredményezné, hogy 38-40 -éra is kevés lenne.

Az ilyen maximslizmus sokat leront abból, hogy a javaslatokat meg lehessen szívlelni és komolyan enni - ez a miniszteriális szemlélet. A minisztérium eredetileg az egységes gimnázium gondolatából indult ki, de a realitások, a korszerűségre törekvő igények, a 14 éves korban már megnyilvánuló differenciálódás, a szakközépiskolák ténye me győzték a két tagozat szükségességéről. Ha ma kinyitnánk a technikumok kapuit, akkor a ?0:30 arány © gimnáziumok és a technikumok között egyszeriben 50:50 lenne, h© éppen nem billenne a mérleg a technikumok felé, mert

hiszen ott 10-11-azeres a túl jelentkező». Azért van csők több- 8 -