Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1962-1964 (HU ELTEL 8.a.56.)

1964. április 9.

A fentebb említett KISz felmérés annyira ezt tette, hogy

“negativ anyag“-nak hívják# A debreceni felmérésnek is az volt

■*

n&xXftX az egyik hiányossága, hogy a kérdőpontok között szerepelt sMlvel ért egyet a párt és a kormány politikájából# Ilyen kérdésekre is szükség van, de elsősorban arra kell törekedni,

hogy világos képet szerezzünk a hallgatóság világnézeti,

*

politikai és erkölcsi arculatáról. £1eg ©éti kockáztatni azt az állítást, hogy helyes módszerek esetén az általános kép alapvetően pozitív lesz és igy reálisabb is lehet# Osztozik azoknak a véleményében, akik szerint a most tárgyalt anyag a valóságosnál negatívabb képet mutat az egyetemi ifjúságról. ílagyon kevés ideje volt arra, hogy a hallgatókkal beszélgessen, a

mini. ztériumba a szélsőséges esetekhez tartozó hallgatók men—

■* * >

nek be, vagy olyanftk, akik külföldi ösztöndíjat kérelmeznek és ezek zömmel a legjobbak, vagy akikkel valami súlyos tol baj van, sokszoros vissgaengedélyi kémek# Általános képe a

hallgatókkal a gyakorló iskolában és másutt folytatott beszél*

getésekbcl, hogy általában pozitív a helyzet# nézete szerint a pozitív jelenségeket is vizsgálni kell, nem csfik a nacionalizmus felbukkanásait, bár természetesen erről sem szabad

*

megfeledkezni, fel kell kutatni okait is. Itt nézni kell a hazsfiságot és az internacionalizmus eszméjének meggyöke— resedését, a nációnálizmus elleni harcot# - A maga részéről 1© azt tapasztalta, hogy az utóbbi időkben a politikai kérdésekben alig—alig vannak problémák a hallgatók körében#

A párt politikáját, a szocializmus építését, a demokratikus államrendet magukénak vallják, ami kritika van, az belülről jövő kritika# Annál több a probléma az irodalom, a művészet, a* erkölcs kérdéseiben# Az anyag azonban ezekről egyáltalán nem szól. Természetesen ha ©gy hallgató nem lát tisztán a- 17 -