Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1962-1964 (HU ELTEL 8.a.56.)

1964. április 9.

tását illeti, ebben nem bizlk, mert nagyon sokféle szakpárosítás lehetséges. Pedig ©ind az oktatás, ©ind a nevelés szem-’ pontjából rendkívül döntő, hogy a tanárok kisebb y egységekben

foglalkosirassanak a hallgatókkal. Vonatkozik ez a ssctxss szettlnárlwckra éppen úgy, mint a nyelvgyakorlatokra. Az I. évfolyamon kell rászoktatni a hallgatókat arra, hogyan gazdálkodjanak helyesen az idejükkel, hogyan készíthetnek Önálló dolgozatot* Ha kell nevelni a fiatalabb oktatókat, hogy foglalkozzanak a hallgatókkal. Ua az a helyzet, hogy az oktatók is elkényeztetik a hallgatókat. — Egyre nagyobb a nyelvtudás szerepe a fiatal értelmiség képzésében, de őzen a téren is rendkivUl kedvezőtlenül hat vissza a helyhiány. Egy-egy fizetett hallgató alkalmazdaával kellene előmozdítani a nyelvtanítást, mert 16-22 főt nem lehet egyszerre oktatni, kár a ráfordított időőrt* Hosszú éveken keresztül tanulnak a középiskolában orosz nyelvet anélkül, hogy a szakirodalmt olvasni tudnák. Ez valahogy önámitás és erkölcsileg is devalváló ereje van. látja a hallgató, bog tudás né Ildii is le lehat tenni as államvizsgát, még egy újságot sem tud elolvasni. Nem azért tartja est a helyzetet katasztrófái innak, mert. nem igazán tudományos munkára alkalmas ember az, aki nem ismer idegen nyelveket, hanem mert a tanulók ezt a minimális tudásra irányuló igényt átviszik irtás területekre is. Fentieket nem a maga hallgatóin tapasztalta, mert ott kis szakról, lévén szó, a hallgatók állandóan kézben vannak, hanem a nagy szakoknál.

Fel kell használni a kirándulásokat, ahol igen közel lehet

férkőzni a hallgatók leikéhez, közelebb, mint as öt kötelező

*

konzultáción. Viszont a helyzet az, hogy nincs pénz kirándulásokra.